PIQPACC keretrendszer azaz ellenőrző lista arra, hogyan használjuk az AI-t kritikus gondolkodással

 P – Purpose / Cél

Mit akarok elérni? Pontosan mire kérem az AI-t, és mire nem?

I – Information / Információ
Milyen adatokra, forrásokra, bizonyítékokra épül a válasz?

Q – Questions / Kérdések
Milyen kérdéseket kell még feltenni, hogy ne maradjon ki fontos részlet?

P – Perspectives / Nézőpontok
Milyen más nézőpontból lehet még vizsgálni a helyzetet?

A – Assumptions / Feltételezések
Milyen rejtett feltételezések vannak a gondolkodásomban vagy az AI válaszában?

C – Concepts / Fogalmak
Pontosan mit jelentenek a használt szavak, fogalmak? Nem beszélünk-e el egymás mellett?

C – Conclusions / Következtetések
A végső következtetés tényeken, bizonyítékokon vagy csak véleményen alapul?

A lényeg:

A PIQPACC arra jó, hogy az AI ne csak válaszokat adjon, hanem gondolkodó partnerként segítsen szétszedni, ellenőrizni és megtisztítani a döntéseinket.

Magyarul nagyon egyszerűen:

Mielőtt elhiszed az AI válaszát, kérdezd meg:

1. Mi a célom?
2. Milyen információkra építünk?
3. Milyen kérdések maradtak nyitva?
4. Ki látja ezt másképp?
5. Milyen feltételezések vannak mögötte?
6. Tiszták-e a fogalmak?
7. Levezethető-e a következtetés a bizonyítékokból?

Ez a keretrendszer azért hasznos, mert az AI könnyen ad magabiztos választ akkor is, ha az alapok gyengék. A PIQPACC segít nem elhinni, hanem ellenőrizni.

P = Purpose (Cél)

Mielőtt AI-t kérdezel, először magadnak kell tudnod:

• Mit akarok elérni?
• Mit nem akarok elérni?
• Mi tartozik a feladathoz?
• Mi nem tartozik a feladathoz?

Az AI nem tud jó irányba segíteni, ha a cél ködös.

Nézzünk egy saját példát.

Tegyük fel, hogy gondolkodsz az:

„Utazósorozat – útikönyvek idegenvezetőink szemével”

projekten.

A legtöbb ember így kérdezné az AI-t:

„Jó üzlet lenne ez?”

Ez túl homályos.

A PIQPACC szerint előbb célt kell tisztázni.

Például:

Célmeghatározás:

• Bevételt akarok termelni?
• Marketingeszközt akarok?
• A Grosz Utazás márkáját akarom erősíteni?
• Új utasokat akarok szerezni?
• Az idegenvezetők tudását akarom értékesíteni?
• Nyomtatott könyv vagy digitális termék legyen?

Teljesen más válaszok születnek attól függően, melyik a valódi cél.

Mielőtt az AI-tól megoldást kérnél, először vele együtt pontosan határozd meg, hogy valójában milyen problémát akarsz megoldani, és milyen irányokból nem vagy hajlandó engedni.

I = Information (Információ)

A kurzus szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy:

„Van-e információm?”

hanem:

„Jó minőségű információm van-e?”

Ehhez használja az RRV modellt:

R = Reliability (Megbízhatóság)

Megbízható a forrás?

Kérdések:

• Ki mondja?
• Mi az eredeti forrás?
• Létezik egyáltalán a forrás?
• Ellenőrizhető?
• Van szakmai háttere?

Pl: egy kuratórium egy olyan magazinra hivatkozott, amelyről később kiderült, hogy valójában nem is létezett. Az egyik AI ezt észrevette, a másik pedig magabiztosan kitalált hozzá egy teljes történetet. Ez a klasszikus AI-hallucináció. Az AI nem hazudik szándékosan. Egyszerűen olyan szöveget generál, ami hihetőnek hangzik. Nem mindig tudja megkülönböztetni a létező és nem létező forrásokat.

R = Relevance (Relevancia)

Még ha igaz is valami, kapcsolódik-e a kérdéshez?

Például:

Ha azt kérdezed:

„Érdemes-e osztalékrészvényekből felépíteni a nyugdíjamat?”

és valaki mutat egy tanulmányt arról, hogy egy startup részvény 300%-ot emelkedett.

Lehet, hogy igaz.

De nem releváns.

A te célod a stabil jövedelem, nem a spekuláció.

V = Validity (Érvényesség)

Ez a legérdekesebb rész.

Lehet:

• megbízható a forrás,
• releváns az információ,

és mégis hibás lehet a következtetés.

Miért?

Mert hiányzik a kép egy része.

Például:

„A turisták 95%-a elégedett volt az utazással.”

Ez jól hangzik.

De:

• Hány embert kérdeztek meg?
• Mikor?
• Kiket?
• Mi volt a kérdés?

Lehet, hogy csak 20 embert kérdeztek meg 200-ból.

A szám igaz, de a teljes kép hiányzik.

A legfontosabb tanulság AI használatakor

Amikor az AI állít valamit, ne ezt kérdezd:

„Igaz ez?”

Hanem ezt:

Megbízhatóság

• Honnan származik ez az információ?
• Tudsz elsődleges forrást mutatni?
• Létezik a hivatkozott tanulmány?

Relevancia

• Ez valóban az én helyzetemre vonatkozik?
• Magyarországon is igaz?
• Az én célomhoz kapcsolódik?

Érvényesség

• Mi hiányozhat ebből a képből?
• Mi szól az ellenkező álláspont mellett?
• Milyen adatokat nem vettünk figyelembe? 

Az AI nemcsak információforrás. ->Forrásellenőrként is használható.

Például ha kapsz egy befektetési tippet, egy turisztikai statisztikát vagy egy történelmi állítást, megkérdezheted:

„Értékeld ezt az állítást az RRV modell szerint:

1. Mennyire megbízható a forrás?
2. Mennyire releváns a kérdésem szempontjából?
3. Mennyire érvényes a következtetés, és mi hiányozhat még a képből?”

Ez gyakorlatilag a PIQPACC „igazságszűrője”. A kurzus szerint ettől válik az AI ötletgenerátorból valódi kritikai gondolkodási partnerré.

Q = Questions (Kérdések)

A szerző szerint a kritikai gondolkodás egyik legfontosabb része nem a válaszadás.

Hanem a jó kérdésfeltevés.

A legtöbb ember kérdése ilyen:

• Mit gondolsz erről?
• Jó ötlet?
• Működni fog?

Ezekre általában felszínes válaszok születnek.

A PIQPACC szerint az igazán erős kérdések mélyebb gondolkodásra kényszerítenek.

Mi az a „felhatalmazó kérdés”?

A jó kérdés:

1. Kíváncsiságot kelt

Nem igen-nem választ vár.

Hanem gondolkodást.

2. Élvezetes megválaszolni

A válaszoló érzi, hogy a kérdés személyesen neki szól.

3. Mélyebb gondolkodást igényel

Nem lehet egy mondattal letudni.

4. Valódi érdeklődést mutat

A másik érzi, hogy tényleg érdekel a véleménye.

5. Új felismerésekhez vezet

Mindkét fél tanul belőle.

Az AI nemcsak válaszokat tud generálni. Hanem kérdéseket is. Sőt, gyakran a kérdések értékesebbek, mint a válaszok.

Idegenvezetői példa:

Ha egy utastalálkozón megkérdezed:

„Ki járt már Albániában?”

Unalmas válaszok jönnek.

De ha azt kérdezed:

„Ha egyetlen dolgot hazavihetnél Albániából emlékként, ami nem tárgy, hanem élmény, mi lenne az?”

Máris elkezdődik egy érdekes beszélgetés.

Példa befektetésnél

Rossz kérdés:

„Mibe fektessem a pénzem?”

Jobb kérdés:

„Ha a célom 15 éven belül kiváltani a fizetésemet osztalékokkal, milyen feltételezés lehet hibás a jelenlegi befektetési stratégiámban?”

Ez már kritikai gondolkodás.

Példa az utazós könyvsorozatra

Rossz kérdés:

„Jó ötlet az útikönyvsorozat?”

Erősebb kérdések:

• Miért nem sikerülne?
• Ki lenne az első vásárló?
• Mitől lenne más, mint a többi útikönyv?
• Ha egy év múlva kudarcot vallana, mi lenne a legvalószínűbb ok?
• Melyik feltételezésem bizonyulhat tévesnek?

Ezek sokkal több információt adnak.

A legtöbben az AI-t válaszgépnek használják. A profik inkább kérdésgenerátorként használják. Amikor fontos döntés előtt állsz, gyakran nem az a probléma, hogy nincs válaszod. Hanem az, hogy még nem tetted fel a megfelelő kérdést. A PIQPACC szerint a jó kérdés sokszor többet ér, mint egy jó válasz.

P = Perspectives (Nézőpontok)

A szerző szerint a kritikai gondolkodás egyik legnagyobb akadálya, hogy hajlamosak vagyunk csak a saját szemszögünkből nézni a világot.

A probléma nem az, hogy nincs véleményünk.

A probléma az, hogy gyakran azt hisszük: „Ha én így látom, akkor biztosan így van.”

Miért különleges az AI ebben?

Korábban nagyon nehéz volt több nézőpontot egyszerre megvizsgálni.

Most viszont az AI képes szimulálni:

• támogatók nézőpontját,
• kritikusok nézőpontját,
• szakértők nézőpontját,
• különböző kultúrák nézőpontját,
• különböző korosztályok nézőpontját,
• sőt akár nem emberi nézőpontokat is.

Segít olyan szempontokat észrevenni, amelyekre magadtól nem gondolnál.

A legfontosabb mondat

„A szimuláció nem a lélek.”

Vagyis:

Az AI nem tudja, mit gondol valójában egy ember.

Nem tudja, mit gondol valójában a szomszédod.

Nem tudja, mit gondol valójában egy albán idegenvezető vagy egy amerikai turista.

Csak valószínűsíteni tudja.

De ez sokszor elég ahhoz, hogy új nézőpontokat találjunk.

Idegenvezetőként ez különösen érdekes

Vegyük például ezt a kérdést:

„Érdemes-e Gjirokastrában több időt tölteni a várban?”

Az AI-tól kérhetnél különböző nézőpontokat:

Magyar turista

• több szabadidőt szeretne,
• fotózni akar,
• élményt keres.

Történész

• a vár a program csúcspontja.

Kisgyermekes család

• hosszú séta,
• hamar elfáradnak.

Buszsofőr

• menetrendet néz.

Utazási iroda

• költséget néz.

Helyi vállalkozó

• több turista = több bevétel.

Mindenki ugyanazt a helyzetet nézi.

Mégis teljesen más következtetésre jut.

Befektetéseknél még hasznosabb

Tegyük fel, hogy azon gondolkodsz:

„Minden szabad pénzemet osztalékrészvényekbe tegyem?”

Ahelyett, hogy csak azt kérdeznéd:

„Jó ötlet?”

megkérdezheted:

• Mit mondana egy nyugdíjas befektető?
• Mit mondana egy 25 éves növekedési befektető?
• Mit mondana egy vagyonkezelő?
• Mit mondana Warren Buffett?
• Mit mondana egy olyan ember, aki már egyszer elvesztette a vagyonát?

Az AI szimulálhatja ezeket a nézőpontokat.

A rejtett tanulság

Ez a rész valójában nem a nézőpontokról szól. Hanem az egóról.

A legtöbb rossz döntés ott kezdődik, amikor azt mondjuk: „Én már tudom a választ.”

A PIQPACC szerint ilyenkor kell megállni és megkérdezni: „Ki látja ezt teljesen másképp, és miért?”

AI prompt, amit érdemes elmenteni

Amikor fontos döntés előtt állsz:

„Szimuláld a következő kérdés különböző nézőpontjait. Mutasd be egy támogató, egy kritikus, egy szakértő, egy érintett fél és egy olyan személy álláspontját, aki teljesen más háttérrel rendelkezik. Mely szempontokra nem gondoltam még?”

Ez gyakorlatilag a PIQPACC perspektívaelemző eszköze egyetlen kérdésben összefoglalva.

A = Assumptions / Feltételezések

A feltételezés veszélyes, mert sokszor ténynek álcázott találgatás.

Nem azt mondjuk: „Szerintem ez így lesz.”

Hanem úgy kezeljük, mintha biztos lenne: „Ez így lesz.” Pedig nincs még bizonyítva.

A példa egy ingatlanos ezt feltételezte:

Bővíteni akarta az ingatlanos vállalkozását, mert:

• jól megy az üzlet,
• erősödik a márka,
• kedvező a piac,
• talált egy alulszolgáltatott területet.

Elsőre ez logikusnak hangzik. De mindegyik mondat mögött rejtett feltételezés van.

Például

Állítás: jól megy az üzlet.
Rejtett feltételezés: ez nem átmeneti fellendülés, hanem tartós növekedés.

Állítás: erősödik a márka.
Rejtett feltételezés: a márka új piacon is ugyanannyit ér.

Állítás: alulszolgáltatott a terület.
Rejtett feltételezés: azért nincs ott verseny, mert lehetőség van, nem azért, mert nincs elég fizetőképes kereslet.

Na ez az utolsó különösen fontos. Sok „piaci rés” valójában nem lehetőség, hanem figyelmeztető jel.

Mire jó itt az AI?

Nem arra, hogy eldöntse helyetted, bővíts-e. Hanem arra, hogy szétszedje a gondolkodásodat.

Kérheted tőle:

„Azonosítsd a rejtett feltételezéseket ebben a döntésben, és adj vizsgáló kérdéseket mindegyikhez.”

Ez nagyon hasznos, mert az ember a saját vágyait nehezen látja kívülről.

Idegenvezetői példádra fordítva

Mondjuk ezt állítod:

„Érdemes utazós könyvsorozatot indítani idegenvezetők szemével.”

Rejtett feltételezések lehetnek:

• lesz rá fizetőképes kereslet,
• az utasok nemcsak ingyenes Facebook-posztokat akarnak olvasni,
• az idegenvezetők tudása könyvként is eladható,
• a Grosz/irodai márka segíti az értékesítést,
• a nyomtatás vagy digitális kiadás megtérül,
• lesz időd és energiád rendszeresen tartalmat készíteni.

Vizsgáló kérdések:

• Ki fizetne érte elsőként?
• Mennyiért?
• Miért venné meg, ha sok információ ingyen elérhető?
• Milyen formátumban kellene: könyv, PDF, előfizetés, utastájékoztató, klub?
• Mi az első 100 vásárló reális forrása?

Befektetésnél még keményebb

Állítás:„Osztalékból akarok megélni.”

Rejtett feltételezések:

• az osztalékok stabilak maradnak,
• a cégek nem vágják vissza a kifizetést,
• a forintárfolyam nem rontja el a tervet,
• az adózás nem változik kedvezőtlenül,
• elég nagy tőkét tudsz felépíteni,
• nem kell rossz időpontban eladni.

Vizsgáló kérdések:

• Mennyi tőke kell a kívánt éves osztalékhoz?
• Mi történik, ha 30%-kal visszaesik a piac?
• Mi történik, ha az osztalékokat csökkentik?
• Mi történik, ha a megélhetési költségek gyorsabban nőnek, mint az osztalék?
• Mi a B terv?

A rossz döntéseket gyakran nem a rossz adatok okozzák.

Hanem az ellenőrizetlen feltételezések.

A PIQPACC ebben segít:

ne feltételezésből dönts, hanem vizsgált feltételezésből.

Az AI-t ezért érdemes így használni:

„Sorold fel, milyen feltételezéseken alapul a tervem. Minden feltételezéshez adj egy kemény kérdést, amivel tesztelni tudom, hogy valóban igaz-e.”

Ez nagyon jó igazságszűrő, mert nem engedi, hogy egy vágyott következtetést bizonyítéknak nézzünk.

C = Concepts (Fogalmak)

Meglepően sok vita, félreértés és rossz döntés nem azért történik, mert az emberek nem értenek egyet. Hanem azért, mert ugyanazt a szót használják, de mást értenek alatta.

A szabadság példája

Ha megkérdeznél tíz embert: Mit jelent számodra a szabadság?

valószínűleg tíz különböző választ kapnál.

Valakinek:

• anyagi függetlenség.

Másnak:

• szabad idő.

Megint másnak:

• utazás.

Valakinek:

• politikai jogok.

Valakinek:

• hogy nem szól bele senki az életébe.

Mindegyik válasz lehet helyes. Csak nem ugyanarról beszélnek.

Miért veszélyes ez?

Mert könnyen azt hisszük, hogy egyetértünk. Pedig lehet, hogy nem.

Például két ember azt mondja: „Anyagi függetlenséget akarok.”

De az egyik erre gondol:

• havi 500 ezer passzív jövedelem.

A másik erre:

• 5 milliárd forintos vagyon.

Ugyanaz a fogalom. Teljesen más jelentés.

Nézzünk egy érdekes esetet

Legyen a cél az : „Anyagi függetlenség.”

A PIQPACC szerint itt meg kell állni.

Mit jelent pontosan?

Lehet:

• a jelenlegi fizetésed kiváltása osztalékkal,
• a megélhetés biztosítása nyugdíj nélkül,
• hogy ne kelljen dolgoznod,
• hogy akkor is legyen bevételed, amikor nem utazol.

A fogalom tisztázása nélkül könnyen rossz stratégiát választ az ember.

Mire jó itt az AI?

1. Azonosítani a fogalmat

Például:

• szabadság
• siker
• fenntarthatóság
• kreativitás
• minőség
• biztonság
• anyagi függetlenség

2. Megkeresni az alternatív értelmezéseket

Például: „Sorold fel, hogy különböző emberek mit érthetnek az anyagi függetlenség fogalma alatt.”

Itt gyakran kiderül, hogy sokkal több jelentés létezik, mint gondoltuk.

3. Pontosítani a saját jelentésünket

Ez a legfontosabb.

„Ezen azt értem, hogy...”

Például:

„Anyagi függetlenség alatt azt értem, hogy az osztalékbevételeim fedezik a jelenlegi megélhetési költségeimet, és nem vagyok rászorulva munkabérre.”

Ez már világos.

Idegenvezetőként naponta találkounk ezzel

Amikor azt mondod: „Albánia biztonságos ország.”

Mit jelent a "biztonságos"?

• kevés az erőszakos bűncselekmény?
• biztonságos turistaként?
• biztonságos egyedül utazó nőként?
• biztonságos autóval közlekedni?

Más utas másképp értelmezi.

Ezért a jó idegenvezető gyakran ösztönösen fogalmat tisztáz:

„Amikor azt mondom, hogy Albánia biztonságos, arra gondolok, hogy a turisták elleni erőszakos bűncselekmények ritkák, ugyanakkor a közlekedés sokkal kaotikusabb, mint Magyarországon.”

Máris eltűnt a félreértés.

A fogalmak a gondolkodás pénznemei.

Ha nem ugyanazt értjük egy fogalom alatt, akkor olyan, mintha egyikünk euróban, másikunk forintban, harmadikunk dollárban számolna, miközben azt hisszük, ugyanarról beszélünk.

Ezért a PIQPACC szerint egy fontos döntés előtt mindig érdemes megkérdezni:

„Pontosan mit értek ez alatt a szó alatt?”

Gyakran már ettől sokkal tisztábban látszik maga a probléma is.

C = Conclusions (Következtetések)

És szerintem ez az egész keretrendszer csúcspontja.

Mert hiába:

• tisztáztad a célt,
• ellenőrizted az információkat,
• jó kérdéseket tettél fel,
• több nézőpontot megvizsgáltál,
• feltártad a feltételezéseket,
• tisztáztad a fogalmakat,

végül mégis döntést kell hozni.

A kérdés az: Mennyire erős alapokon áll a következtetésed?

A három kategória

1. Tény (Fact)

Olyan állítás, amely ellenőrizhető.

Például: „A Bledi-tó tengerszint feletti magassága körülbelül 475 méter.”

Ez mérhető. Lehet igaz vagy hamis.

2. Igazságállítás (Truth Claim)

Ez már sokkal érdekesebb. Valaki igaznak tartja. Lehet mögötte bizonyíték. De nem teljesen egyértelmű. További vizsgálat szükséges.

Például: „Az elektromos autók hosszú távon olcsóbbak, mint a benzinesek.”

Ez nem egyszerű tény. Sok mindentől függ:

• használat,
• töltési lehetőség,
• áramár,
• amortizáció,
• ország.

Ezért igazságállítás.

3. Vélemény (Opinion)

Szubjektív.

Például: „A Hyundai Ioniq 6 gyönyörű autó.”

Erre nincs objektív bizonyítás. Valaki egyetért. Valaki nem. Mindkettő rendben van.

 Miért fontos ez?

Mert az emberek rendszeresen összekeverik. Például: „Ez a részvény biztos jó befektetés.”

Ez valójában nem tény. Legtöbbször még csak nem is igazságállítás. Hanem vélemény.

Befektetési példák

Tény : Az OTP tavaly osztalékot fizetett. Ellenőrizhető.

Igazságállítás

Az OTP hosszú távon jó osztalékrészvény. Vizsgálható. Lehet mellette és ellene érvelni.

 Vélemény

Az OTP a legjobb magyar részvény. Ez már szubjektív.

 Idegenvezetői példák

Tény

Gjirokastra az UNESCO világörökség része.

Igazságállítás

Gjirokastra Albánia legérdekesebb történelmi városa. Erről lehet vitatkozni.

Vélemény

Gjirokastra sokkal hangulatosabb, mint Berat. Ez személyes ízlés.

A legerősebb gondolat

A legtöbb vita azért mérgesedik el, mert: az egyik ember tényként beszél egy véleményről.

Például:

„Az osztalékbefektetés a legjobb stratégia.”

Valójában ez nem tény.

Legfeljebb egy igazságállítás vagy vélemény.

Hogyan használd az AI-t?

„Vedd a következő állításokat, és sorold be őket tény, igazságállítás vagy vélemény kategóriába. Indokold meg a besorolást, és mutasd meg, milyen bizonyítékokra lenne szükség az igazolásukhoz.”

Ez nagyon erős technika.

Az egész PIQPACC egy mondatban

Ne azt kérdezd az AI-tól, hogy mi az igazság. Használd arra, hogy szétbontsa a gondolkodásodat célokra, információkra, kérdésekre, nézőpontokra, feltételezésekre, fogalmakra és következtetésekre, majd segítsen megvizsgálni mindegyiket.

Ez a különbség aközött, hogy az AI helyetted gondolkodik, vagy segít jobban gondolkodni.