2026. június 1., hétfő

Gen Ai - A generatív mesterséges intelligencia igazságszűrőn keresztüli vizsgálata

 A GenAI nem elég, ha kreatív és stratégiai. Attól, hogy jó ötleteket ad, még nem biztos, hogy azok igazak, aktuálisak vagy helyben használhatók.

A három gondolkodásmód:

Stratégiai gondolkodás: előre tervez, kockázatokat mérlegel.
Kreatív gondolkodás: új ötleteket, kampányokat, megoldásokat gyárt.
Kritikai gondolkodás: ellenőrzi, hogy az ötlet mire épül: igaz-e, friss-e, releváns-e.

A példában az üzlet tulajdonosa vakon elhitte az AI javaslatát a pufi sálakról és fülvédőkről Észak-Kaliforniában. A gond az volt, hogy az AI rosszul értelmezett trendekre, hashtagekre és nem megfelelő adatokra épített. Az eredmény: rossz árukészlet, rossz kampány, pénzügyi veszteség.

A tanulság:

A GenAI válaszait mindig át kell engedni egy „igazságszűrőn”.

Hasznos kérdések AI használatakor:

– Milyen forrásokra építetted ezt?
– Frissek ezek az adatok?
– Az én helyzetemre, országomra, városomra relevánsak?
– Lehet más magyarázata is a trendnek?
– Milyen feltételezésekkel dolgoztál?
– Mi lehet ebben tévedés vagy kockázat?

Egyszerűen:
Az AI adhat ötletet, de a döntés előtt neked kell ellenőrizni, hogy nem hülyeség-e.

A mesterséges intelligencia nem objektív bíró.
Nem saját véleménye van, hanem az emberek által létrehozott adatokból tanul. Ha az adatok torzítottak, az AI válaszai is torzítottak lehetnek.

A videó öt fő torzítást mutat be.

1. Történelmi torzítás

Az AI sokszor régi adatokból tanul.

Például lehet, hogy 10-15 éve egy MBA diploma szinte biztos karrierelőnyt jelentett. Ma azonban a világ gyorsan változik: sok vállalkozó diploma nélkül épít sikeres céget, új szakmák jelennek meg, a munkaerőpiac átalakul.

Ezért kérdezni kell:

  • Ezek az adatok aktuálisak?
  • Nem egy régebbi korszakot tükröznek?

2. Reprezentációs torzítás

Nem minden embercsoport jelenik meg egyformán az adatokban.

Lehet, hogy az MBA sikerességét vizsgáló kutatások főleg:

  • amerikai férfiakat,
  • nagyvárosi embereket,
  • magas jövedelmű családokból származókat

vizsgáltak.

Akkor a következtetés nem biztos, hogy igaz egy más háttérrel rendelkező emberre.

Kérdés:

  • Kiket vizsgáltak?
  • Kinek a tapasztalatai szerepelnek az adatokban?

3. Kulturális torzítás

A legtöbb AI-modell képzési anyagának jelentős része angol nyelvű és amerikai eredetű.

Ami az USA-ban sikeres ötlet, nem biztos, hogy Magyarországon, Albániában vagy Szlovéniában is működik.

Idegenvezetőként te ezt naponta látod.

Egy amerikai turista számára egy várrom lehet a program csúcspontja.

Egy magyar utas lehet, hogy inkább a helyi ételek, legendák és történetek miatt lelkesedik.

Ezért érdemes megkérdezni:

  • Melyik ország adatai alapján született ez a válasz?
  • Ugyanez nálunk is igaz?

4. Algoritmikus torzítás

Az AI hajlamos a legtöbbet emlegetett véleményeket előnyben részesíteni.

Ha az interneten 1000 cikk írja azt, hogy:

„Az MBA nagyszerű befektetés.”

és csak 50 cikk szól arról, hogy:

„Egy sikeres food truck több pénzt termelhet.”

akkor az AI nagyobb valószínűséggel fogja az MBA-t ajánlani.

Nem azért, mert feltétlenül jobb.

Hanem mert többen beszéltek róla.

Ezért kérdezni kell:

  • Van-e másik nézőpont?
  • Mit mondanak azok, akik nem a többséget képviselik?

5. Adateltolódási torzítás

A világ gyorsabban változik, mint ahogy az adatok frissülnek.

Például:

  • infláció,
  • mesterséges intelligencia,
  • távmunka,
  • gazdasági válságok,
  • turisztikai trendek.

Lehet, hogy ami tavaly még igaz volt, ma már nem az.

Ezért mindig fontos:

  • Milyen frissek az adatok?
  • Mi változott azóta?

A gyakorlati tanulság

Amikor AI-t használsz egy fontos döntéshez, ne azt kérdezd:

„Mit csináljak?”

Hanem inkább:

„Miért ezt ajánlod?”

Utána pedig:

  • Mire alapozod?
  • Milyen adatokból dolgoztál?
  • Mi lehet ebben a tévedés?
  • Mi szól az ellenkező döntés mellett?
  • Milyen elfogultság lehet a válaszodban?

Ez tulajdonképpen ugyanaz az „igazságszűrő”, amiről az előző rész szólt. A jó AI-felhasználó nem csak válaszokat kér, hanem a válaszok alapjait is megvizsgálja. Ez különösen fontos üzleti döntéseknél, befektetéseknél, utazási tervek készítésénél vagy bármilyen nagyobb pénzügyi kockázat esetén.

A mesterséges intelligencia nemcsak válaszadó lehet, hanem olyan tükör is, amely segít észrevenni, amikor saját magunk csapjuk be magunkat.

Ez a rész már nem az AI elfogultságairól szól, hanem a saját emberi elfogultságainkról.

A videó egyik legfontosabb üzenete:

A mesterséges intelligencia nemcsak válaszadó lehet, hanem olyan tükör is, amely segít észrevenni, amikor saját magunk csapjuk be magunkat.

1. Megerősítési torzítás (Confirmation Bias)

Ez talán a legveszélyesebb.

Amikor valamit nagyon szeretnénk, automatikusan azokat az információkat keressük, amelyek igazolják a döntésünket.

Például:

Te most azon gondolkodsz, hogy készíts-e utazós könyvsorozatot idegenvezetők szemével.

Ha lelkes vagy az ötletért, könnyen elkezded gyűjteni:

  • a sikeres útikönyvek példáit,

  • a pozitív visszajelzéseket,

  • azokat az embereket, akik szerint ez remek ötlet.

Közben figyelmen kívül hagyhatod:

  • a sikertelen próbálkozásokat,

  • a nyomdai költségeket,

  • a piac szűkülését,

  • a kevés vásárlót.

Ez a megerősítési torzítás.

Ilyenkor az AI-t így érdemes használni:

"Sorold fel az összes okot, amiért ez az ötlet kudarcot vallhat."

vagy

"Írj egy kritikát, mintha a projekt ellenzője lennél."

2. Elérhetőségi torzítás (Availability Bias)

Ami friss és látványos, azt fontosabbnak hisszük.

Példa:

Látsz három TikTok-videót olyan idegenvezetőkről, akik milliókat keresnek utazós tartalmakkal.

Az agyad azt mondja:

„Mindenki ezt csinálja.”

Valójában lehet, hogy tízezer ember próbálkozott, és csak három lett sikeres.

A friss és látványos példák túl nagy súlyt kapnak.

Ezért érdemes megkérdezni az AI-t:

  • Mi történt az elmúlt 10 évben?

  • Hány hasonló projekt bukott el?

  • Milyen hosszú távú trendek láthatók?

3. Tekintélytorzítás (Authority Bias)

Ez akkor jelenik meg, amikor valamit csak azért hiszünk el, mert egy szakértő, híresség vagy vezető mondta.

Például:

  • egy sikeres üzletember,

  • egy ismert befektető,

  • egy influenszer,

  • vagy akár maga az AI.

Az emberek hajlamosak azt gondolni:

„Ő biztos tudja.”

Pedig lehet, hogy:

  • más helyzetben van,

  • más országban él,

  • más erőforrásokkal rendelkezik,

  • egyszerűen téved.

Ezért fontos kérdés:

"Mi a bizonyíték az állítás mögött?"

és nem az:

"Ki mondta?"

A legfontosabb tanulság

Az AI-t nemcsak arra lehet használni, hogy ötleteket adjon.

Arra is lehet használni, hogy megtámadja a saját ötleteidet.

A legerősebb promptok közé tartoznak:

  • „Miért lehet téves a következtetésem?”

  • „Mi az ellenkező álláspont?”

  • „Milyen adatokat hagyok figyelmen kívül?”

  • „Milyen kognitív torzítás befolyásolhat?”

  • „Írj egy érvelést a döntésem ellen.”

A jó AI-használó nem ügyvédként használja az AI-t, hogy igazolja az elképzeléseit, hanem ellenzéki vitapartnerként, aki megpróbál lyukat találni a gondolkodásában. Ez sokkal értékesebb szerep, különösen üzleti, befektetési vagy karrierdöntéseknél.



A 2026-os önéletrajzírás legfontosabb szabályai a LinkedIn szakértői szerint

1. Az önéletrajz marketinganyag, nem életrajz

Nem az a célja, hogy mindent felsoroljon, amit valaha csináltál, hanem hogy interjút szerezz. Csak azokat az információkat tedd bele, amelyek az adott álláshoz kapcsolódnak.

2. Minden állásra igazítsd

A „mindenhová ugyanazt küldöm” stratégia egyre kevésbé működik. A sikeres pályázók az adott pozícióhoz igazítják az önéletrajzukat.

3. Legyen összefoglaló (Summary)

A régi „Célom, hogy…” típusú objektív rész helyett legyen egy rövid szakmai bemutatkozás:

  • Ki vagy?
  • Miben vagy jó?
  • Milyen pozíciót keresel?
  • Mit tudsz nyújtani?

Ez az egyik legfontosabb rész lett 2026-ra.

4. Az ATS miatt ne ess túlzásba

A cégek többsége használ jelentkezőkezelő rendszert (ATS), de:

  • ne tömködj tele kulcsszavakkal,
  • ne használj fehér betűs „rejtett” szöveget,
  • ne az ATS pontszám hajszolása legyen a cél.

A végső döntést továbbra is emberek hozzák.

5. Az AI segíthet, de ne írja meg helyetted

Jó felhasználás:

  • álláshirdetés elemzése,
  • kulcsszavak kigyűjtése,
  • megfogalmazások javítása,
  • összefoglaló írása.

Rossz felhasználás:

  • teljes önéletrajz vakon generálása,
  • tömeges pályázás napi százával.

Az AI legyen munkatárs, ne helyettesítő.

6. 10–15 évnél régebbi tapasztalat csak indokolt esetben

Általános szabály:

  • az utolsó 10–15 év részletesen,
  • régebbi tapasztalat csak akkor, ha fontos az adott munkakörhöz.

Például ha valaki korábban ápoló volt, majd más területen dolgozott, de most visszatérne az egészségügybe.

7. Az életkorod ne legyen központi téma

Ajánlott:

  • diploma évének elhagyása,
  • nagyon régi díjak, tanfolyamok törlése,
  • korszerű technológiai ismeretek hangsúlyozása.

A technológiai naprakészség különösen fontos 50 év felett.

8. A fotó általában nem szükséges

Amerikai és multinacionális környezetben inkább nem ajánlott.

Kivétel:

  • modell,
  • színész,
  • médiaszereplő,
  • olyan szakma, ahol a megjelenés a munkakör része.

Magyarországon a fotó még mindig gyakori, de nem kötelező.

9. A számok sokat érnek

Ne csak azt írd le, hogy mit csináltál.

Inkább:

❌ „Idegenvezetőként dolgoztam.”

✔ „Évente több mint 100 csoportot vezettem Magyarországon és Európa 15 országában.”

✔ „40–50 fős csoportok koordinálása többnapos körutazások során.”

A mérhető eredmények mindig erősebbek.

10. A karrierszünet már nem tabu

Ha volt kihagyás:

  • írd be nyugodtan,
  • röviden magyarázd meg,
  • ne kérj érte elnézést.

Például:

2024–2025 Karrierszünet

  • Családtag gondozása
  • Továbbképzések elvégzése
  • Önkéntes projektek

Ez ma teljesen elfogadott.

11. Két oldal az ideális

  • Pályakezdő: 1 oldal
  • Középvezető, szakember: 2 oldal
  • Nagy tapasztalat esetén 3 oldal is lehet

A fontos szabály: minden mondatnak legyen értéke.

12. A LinkedIn és az önéletrajz legyen összhangban

Nem kell szóról szóra ugyanolyannak lennie, de:

  • ugyanazok a munkahelyek,
  • ugyanazok a dátumok,
  • ugyanaz a szakmai irány.

Az eltérések bizalmatlanságot kelthetnek.

Ami 2026-ban különösen jól működik

  1. Rövid szakmai összefoglaló.
  2. Eredmények számokkal.
  3. AI által javított, de emberi hangvétel.
  4. Kulcsszavak természetes használata.
  5. Minden pályázathoz igazított változat.
  6. Modern, letisztult dizájn.
  7. LinkedIn-profillal összhangban lévő tartalom.

 50+ korban mi számít igazán?

Nem az életkor.

Hanem hogy:

  • használod-e a modern eszközöket,
  • tanulsz-e új technológiákat,
  • naprakész vagy-e.

A technológiai nyitottság ma az egyik legerősebb ellenszere az életkori előítéleteknek.

AI használata

A 2025-ös „mindent írjon meg helyettem a ChatGPT” hullám kezd kifulladni.

A szakértők szerint az AI:

✔ ötleteljen
✔ javítson
✔ elemezzen álláshirdetést
✔ segítsen kulcsszavakat találni

de

❌ ne írja meg helyetted az egész önéletrajzot.

A legjobb eredmény az ember + AI együttműködésből születik.

Saját agent készítése

 1. Egyszeri „agent-szerű” munkafolyamat

Ez már most működik.

Példa:

„Készíts nekem Dél-Albánia utastalálkozó anyagot: nézd át a programot, készíts PPT-vázlatot, előadói szöveget és utasoknak rövid tájékoztatót.”

Ilyenkor én végigvi a ChatGpt a lépéseket: fájlolvasás, keresés, rendszerezés, szövegírás, PPT-készítés. Ez még nem teljesen önálló agent, de a működés már agent-szerű.

2. Saját „Zita idegenvezető asszisztens” projekt

Ezt érdemes létrehozni ChatGPT Projectként. A Project képes a feltöltött fájlokra, korábbi beszélgetésekre és külön utasításokra támaszkodni.

Beállíthatjuk neki például:

Zita idegenvezetői asszisztense: Feladat utastalálkozók, útleírások, idegenvezetői jegyzetek, napi csoporttájékoztatók és PPT-vázlatok készítése. Magyarul, élményszerűen, nem tankönyvi stílusban dolgozzon.

Ez lenne a „memóriája” és munkastílusa.

3. Automatikus figyelő / emlékeztető

ChatGPT-ben léteznek Tasks feladatok: automatikus promptokat lehet ütemezni, például napi összefoglalót vagy emlékeztetőt.

Példa:

„Minden reggel 6-kor nézd meg az aktuális híreket Szlovéniáról, Horvátországról és Olaszországról, és adj idegenvezetői szempontból hasznos összefoglalót.”

Ez már nagyon közel van egy egyszerű agenthez.

Tehát első lépés új projekt létrehozása (nyilván ehhez előfizetésre van szükséged, ingyenes változatban nem fog működni megfelelően, még az alap csomag is korlátozott, mert csak 40 fájlt tölthetsz fel)

„Idegenvezetői Asszisztens”

A projektbe feltöltheted:

  • útprogramokat,
  • korábbi PPT-ket,
  • idegenvezetői jegyzeteket,
  • utastalálkozó szövegeket,
  • szállodai információkat,
  • országismertető anyagokat.

A projektnek adhatsz állandó utasításokat is, például:

Idegenvezetőként dolgozom. Az anyagok legyenek élményszerűek, történetekkel és érdekességekkel. A PPT rövid legyen, az előadói jegyzet részletes. Kerülje a száraz lexikális felsorolásokat.

Így minden új beszélgetés a projekten belül ebből indul ki.

létrehozott agent:




Hogyan lehet AI agentet építeni?

 Ma már nem kell feltétlenül fejlesztőnek lenni. Léteznek olyan rendszerek, ahol kattintgatással lehet agenteket összerakni.

Például:

  • ChatGPT Agent
  • n8n
  • Dify
  • Make
  • Zapier AI

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Tegyük fel, hogy minden héten indul egy buszos út.

Az agent:

Reggel 6-kor

Megnézi:

  • időjárás
  • határhelyzet
  • autópálya hírek

6:05-kor Készít egy összefoglalót.

6:06-kor Elküldi neked e-mailben.

Mindezt emberi beavatkozás nélkül.

Mire van szükség?

Agy- Valamilyen nyelvi modell:

  • GPT
  • Claude
  • Gemini

Memória - Valahol tárolni kell:

  • előzményeket,
  • adatokat,
  • döntéseket.

Eszközök

Például:

  • webes keresés
  • Gmail
  • Google Calendar
  • Excel
  • PDF kezelés

Vezérlés Valaminek össze kell fogni az egészet.

Erre használják a frameworköket.

A legismertebb frameworkök

CrewAI

Egyszerűbb. Könnyű tanulni. Kis projektekhez kiváló.

LangGraph

Jelenleg az egyik legerősebb. Komplex agentekhez. Nagyvállalatok is használják.

AutoGen

A Microsoft rendszere. Több agent együttműködésére készült.

OpenAI Agent SDK

Az OpenAI hivatalos megoldása. Erre épül sok modern agent.

Ha ma építenél egy saját idegenvezető-agentet, akkor például:

GPT

Megírná a szövegeket.

Webes eszközök

Keresnék a friss információkat.

Memória

Eltárolná:

  • mely országokban vezetsz,
  • milyen stílusban dolgozol,
  • milyen PPT-ket szeretsz.

Automatizmus

Elkészítené:

  • utastalálkozó anyagokat,
  • idegenvezetői jegyzeteket,
  • napi összefoglalókat.

Hogyan működik egy AI agent?

5 lépés

1. Észlelés (Perception)

2. Gondolkodás (Reasoning)

3. Tervezés (Planning)

4. Memória (Memory)

5. Cselekvés (Action)

Példa: Albánia utastalálkozó

Te ezt mondod: Készíts elő egy utastalálkozót Dél-Albániáról.

Az agent elkezd dolgozni.

1. Észlelés (Perception)

Ez a "szem és fül".

Először információt gyűjt.

Megnézi:

  • a programtervet,
  • a szállodát,
  • a repülőjáratokat,
  • a korábbi PPT-ket,
  • az útleírást,
  • a friss híreket.

Még nem gondolkodik.

Csak adatot gyűjt.

Pont úgy, mint amikor te felszállsz a buszra és először felméred:

  • kik az utasok,
  • milyen az időjárás,
  • mennyi idő van a programig.

2. Gondolkodás (Reasoning)

Itt jön a GPT.

A videó szerint itt dolgozik a nyelvi modell.

Feldolgozza az információkat.

Például:

  • Mi a feladat?
  • Mi hiányzik?
  • Mire lesz szükség?

Az agent ilyesmiket "gondol":

Utastalálkozó készül.

Kell PPT.

Kell előadói szöveg.

Kell programismertető.

Kell néhány érdekes történet.

A ReAct modell

Ez nagyon fontos. A modern agentek nem egyszer gondolkodnak. Folyamatos körben dolgoznak.

Reason - Gondolkodás.

Act - Cselekvés.

Observe Megnézi az eredményt.

Reason - Újraértékel.

Act - Folytatja.

Példa:

Agent: Keresek információt Butrintról. Megkeresi.

Utána: Kevés az anyag. Újra keres.

Majd: Most már elég. Tovább lépek.

Ez egy folyamatos ciklus.

3. Tervezés (Planning)

A nagy célt kisebb feladatokra bontja.

Te ezt mondtad:

Készíts elő egy utastalálkozót.

Az agent ezt bontja:

Feladat 1 - Program összegyűjtése.

Feladat 2 - Látnivalók kigyűjtése.

Feladat 3 - PPT vázlat készítése.

Feladat 4 - Előadói szöveg.

Feladat 5 - Meghívó készítése.

Pont úgy működik, mint egy projektvezető.

4. Memória (Memory)

A videó szerint ez az egyik legfontosabb rész.

Itt tárolja:

  • a korábbi eredményeket,
  • döntéseket,
  • hibákat,
  • preferenciákat.

Például egy idegenvezető-agent megtanulhatná:

  • Zita szereti a történeteket.
  • A PPT legyen rövid.
  • Az előadói jegyzet legyen hosszú.
  • Kevés évszám.
  • Sok érdekesség.

Minden új munkánál ebből indulna ki.

5. Cselekvés (Action)

Itt történik meg a munka.

A videó szerint itt használja az eszközeit.

Például:

  • megnyit egy weboldalt,
  • küld egy e-mailt,
  • szerkeszt egy dokumentumot,
  • frissít egy adatbázist,
  • létrehoz egy PPT-t.

Miben különbözik az AI agent a chatbotoktól?

 1. Autonómia (Önállóság)

Ez a legfontosabb.

ChatGPT

Te mondod:

  • írj egy e-mailt
  • fordítsd le ezt
  • készíts PPT-vázlatot

Ő megcsinálja.

Majd várja a következő utasítást.

AI agent

Te mondod:

  • szervezd meg az utastalálkozót

Ő pedig maga dönti el:

  • kit kell értesíteni,
  • milyen információkat kell összegyűjteni,
  • milyen sorrendben haladjon.

Nem minden lépést te mondasz meg.

Idegenvezetős példa

Te: Készíts egy utastalálkozót Toszkánáról.

ChatGPT: Megír egy szöveget.

AI agent:

  • összegyűjti a programot,
  • megnézi a szállodákat,
  • keres friss híreket,
  • készít egy PPT-vázlatot,
  • elkészíti az előadói jegyzetet.

Ugyanabból a kérésből.

2. Memória

ChatGPT

Normál esetben:

  • egy beszélgetésen belül emlékszik,
  • azon kívül nem.

AI agent

Eltárolhatja:

  • kedvenc stílusodat,
  • korábbi útvonalakat,
  • prezentációid szerkezetét,
  • gyakori feladataidat.

Egy agent tudhatná, hogy:

  • idegenvezető vagy,
  • szereted a sztorikat és érdekességeket,
  • nem kedveled a száraz lexikonszöveget,
  • PPT-hez rövid szöveg kell,
  • előadói jegyzethez hosszabb.

Így minden alkalommal kevesebbet kell magyaráznod.

3. Eszközhasználat

Itt válik igazán érdekessé.

ChatGPT

Alapvetően csak szöveget generál.

AI agent

Használhat:

  • böngészőt,
  • e-mail rendszert,
  • naptárat,
  • adatbázist,
  • Excelt,
  • Google Drive-ot,
  • CRM-et,
  • API-kat. 

gyszerű példa

Te:

Nézd meg, mikor indul a LOT járat Varsóból Vilniusba.

ChatGPT:

Megmondja, hogyan keresd meg.

AI agent:

  • megnyitja az oldalt,
  • megkeresi,
  • kiolvassa az adatokat,
  • akár táblázatba is menti.
Tehát a 3 összetevője:

Autonómia -> Önállóan dolgozik.

Memória -> Emlékszik.

Eszközök -> Tud cselekedni.

Ha valamelyik hiányzik, általában még nem beszélünk valódi AI agentről.

Egy érdekes kérdés

A ChatGPT most agent vagy nem?

A válasz: részben igen, részben nem.

A mai ChatGPT már tud:

  • weben keresni,
  • fájlokat kezelni,
  • naptárat és e-mailt elérni bizonyos környezetekben,
  • feladatokat ütemezni.

Ez már közelít az agentek világához.

Viszont a teljesen önálló, napokig dolgozó digitális munkatársaktól még messze vagyunk.

Mi az AI agent?

 Képzeljük el, hogy egy értekezleten beszámolót tartasz a projektedről. Miközben te beszélsz, egy mesterséges intelligencia a háttérben dolgozik:

  • kitisztítja a tegnapi adatokat,
  • frissíti a kimutatásokat,
  • elkészíti az összefoglalót,
  • akár előkészíti az e-mailt is.

Ez az AI agent legegyszerűbb meghatározása.

Nem egyszerű chatbot, hanem egy olyan rendszer, amely önállóan képes feladatokat végrehajtani egy megadott cél érdekében.

Nézzük egy példán keresztül:

„Képzeld el, hogy egy értekezleten beszélsz, miközben egy AI agent a háttérben dolgozik.”

Ez valójában egy szemléltető példa. A lényeg nem az értekezlet, hanem az, hogy az AI agent nem vár folyamatos utasításokra, hanem egy cél alapján önállóan végez munkát.

ChatGPT vs AI agent

ChatGPT:

  • Te: „Írj egy e-mailt!”
  • ChatGPT: megírja.

Majd vége.

AI agent:

  • Te: „Szervezd meg a jövő heti utastalálkozót!”

Erre ő:

  1. megnézi a naptárat,
  2. megkeresi a résztvevőket,
  3. készít egy meghívót,
  4. kiküldi,
  5. figyeli a visszajelzéseket,
  6. emlékeztetőt küld.

Te egyetlen célt adtál meg.

Miért hívják "agent"-nek?

Az angol agent szó jelentése:

  • ügynök,
  • megbízott,
  • képviselő.

Vagyis valaki, aki helyetted jár el.

Az AI agent tehát nem egyszerűen válaszol, hanem a nevedben dolgozik.

Olyan, mint a passzív jövedelem, csak a munkavégzésben.

Nyilván nem teljesen passzív, de a gondolat az, hogy miközben te mással foglalkozol, ő végzi az előkészítő feladatokat.

Az idegenvezetői munkban hogyan nézne ki?

Például Dél-Albánia útam.

Pár éve:

  • összegyűjtöttem az anyagokat,
  • PPT-t készítettem,
  • szöveget írtam,
  • ellenőriztem a programot,
  • kerestem a friss információkat.

Egy jól elkészített AI agent:

  • figyeli az albán híreket,
  • összegyűjti a látnivalókat,
  • elkészíti a PPT első vázlatát,
  • megírja az utastalálkozó szövegét,
  • figyeli a repülőjáratok változásait.

Én pedig ellenőrizöm és javítom.

Az "AI agent" ma egy kicsit divatszó is.

Sok cég minden automatizálást AI agentnek nevez.

Valójában egy rendszer akkor nevezhető valódi agentnek, ha:

  1. van célja,
  2. tud döntéseket hozni,
  3. több lépést végrehajt,
  4. képes önállóan haladni a cél felé.

Egy egyszerű chatbot vagy egy előre programozott automatizmus még nem feltétlenül AI agent.

Gen Ai - A generatív mesterséges intelligencia igazságszűrőn keresztüli vizsgálata

 A GenAI nem elég, ha kreatív és stratégiai . Attól, hogy jó ötleteket ad, még nem biztos, hogy azok igazak, aktuálisak vagy helyben használ...