Hogyan segíthet az AI eladni egy ötletet a döntéshozóknak?

A jó ötletek NEM győznek automatikusan! A legtöbb jó ötlet nem azért bukik el, mert rossz — hanem azért, mert rosszul adják elő. A vállalatoknál ritkán az ötletek hiánya a probléma. Sokkal gyakrabban:

• a kommunikáció,
• a prezentáció,
• vagy a döntéshozók meggyőzése.

Egy ötlet lehet zseniális, ha:

• rossz embernek,
• rossz módon,
• rossz érvekkel,
• rossz hangsúlyokkal mutatják be,

akkor könnyen elutasítják. Ebben tud meglepően erős segítség lenni az AI.

Az AI nemcsak ötletelni tud – stratégiailag is gondolkodik

A legtöbb ember úgy próbál eladni egy ötletet, hogy kizárólag logikus érveket sorol.

Például:

• pénzt spórol,
• gyorsabb,
• hatékonyabb.

Csakhogy a döntések nem kizárólag racionálisak. Az embereket egyszerre mozgatják:

• racionális,
• érzelmi,
• és társadalmi motivációk.

Az AI képes mindhárom szempontot elemezni.

Hogyan működik a prompt?

A prompt szerepet ad az AI-nak:

Te egy tapasztalt értékesítési szakember vagy,
aki tudja, hogyan kell rávenni a döntéshozókat arra,
hogy igent mondjanak.

Ezután megadjuk:

• az ötletet,
• és azt, kiket kell meggyőzni.

Az AI pedig:

• elemzi a döntéshozók motivációit,
• meghatározza a legerősebb üzenetet,
• segít felépíteni az érvelést,
• és előre megjósolja az ellenérveket.

A videó példája

A helyzet:

Egy autógyártó cég együttműködne egy konkurenssel egy új motor fejlesztésében.

A cél:

• csökkenteni a kutatás-fejlesztési költségeket,
• és jobb terméket létrehozni.

A döntéshozók:

• CEO,
• CFO,
• COO.

Vagyis a vállalat legfelső vezetése.

Mit elemzett az AI?

Racionális motivációk

Az AI rögtön felismerte:

• költségcsökkentés,
• versenyelőny,
• hatékonyság,
• jobb termékminőség.

Ezek a klasszikus üzleti érvek.

Érzelmi motivációk

Ez már sokkal érdekesebb.

Az AI szerint a vezetőket mozgatja:

• a siker érzése,
• az innováció izgalma,
• a presztízs,
• a hírnév,
• a magabiztosság.

Mert a döntéshozók sem robotok.

Szeretnének:

• sikeresnek látszani,
• okos döntést hozni,
• erős vezetőként megjelenni.

És itt kezd igazán erőssé válni

Az AI nemcsak támogatja az ötletet.

Hanem előre felkészít az ellenérvekre is.

Például:

• „Miért működnénk együtt a konkurenciával?”
• „Mi lesz a szellemi tulajdonnal?”
• „Nem túl kockázatos ez?”

Majd rögtön javaslatot is ad:

• hogyan válaszoljunk,
• milyen ellenérveket használjunk,
• mire helyezzük a hangsúlyt.

Ez gyakorlatilag egy stratégiai tárgyalási előkészítés.

Miért fontos ez valójában?

Sokan túlbecsülik az ötlet fontosságát és alábecsülik az előadás módját.

Pedig:

• ugyanaz az ötlet
• teljesen más eredményt kap attól függően,
  hogyan prezentálják.

Az AI segíthet:

• célzottabban kommunikálni,
• jobban érteni a közönséget,
• erősebb érveket építeni,
• és felkészülni a nehéz kérdésekre.

Mire használható ez a gyakorlatban?

Ez brutálisan hasznos lehet:

• céges prezentációknál,
• pályázatoknál,
• projektjóváhagyásnál,
• marketing pitch-eknél,
• utazási projektek eladásánál,
• vagy akár szponzorációs tárgyalásoknál is.

Például:

• egy új utazósorozat,
• egy prémium túrakoncepció,
• egy idegenforgalmi projekt,
• vagy egy új vállalkozási ötlet esetén.

Az AI segíthet megérteni:

• mire rezonál a döntéshozó,
• mitől fog félni,
• mi fogja lelkesíteni,
• és hogyan lehet valóban meggyőzően kommunikálni.

A valódi tanulság

A jó ötlet önmagában nem elég.

A valódi különbséget gyakran az dönti el:

• hogyan meséled el,
• milyen érveket használsz,
• és mennyire érted azokat az embereket,
  akiknek dönteniük kell róla.

Ebben pedig az AI nemcsak szövegíró lehet.

Hanem stratégiai gondolkodó partner is.

AI mint az ördög ügyvédje – hogyan segít másképp gondolkodni?

 A legtöbb ember ugyanazokat a mondatokat ismételgeti:

• „harc van a tehetségekért”,
• „csak a legerősebb marad talpon”,
• „a vevői elvárások egyre nőnek”,
• „ezt ma már mindenki így csinálja”.

És pont ez a probléma. Ha mindenki ugyanúgy gondolkodik, abból ritkán lesz valami igazán érdekes. A jó ötletek sokszor nem abból születnek, hogy valaki még jobban beáll a sorba, hanem abból, hogy meg meri kérdőjelezni azt, amit mindenki automatikusan igaznak fogad el. Ebben meglepően jó partner tud lenni az AI.

Az AI nem csak bólogatni tud

A legtöbb ember úgy használja az AI-t, hogy megerősítést vár tőle. Pedig az egyik legerősebb használati módja az, amikor direkt arra kérjük:

• vitatkozzon velünk,
• keressen ellenérveket,
• támadja meg az állítást,
• nézze meg az ellenkező oldalt.

Gyakorlatilag egy intelligens „ördög ügyvédje”.

Hogyan működik?

A prompt lényege egyszerű:

Te egy végletekig kritikus gondolkodó vagy.
Bármilyen állításhoz találj logikus ellenérveket,
és mutasd meg, miért lehet az ellenkező nézőpont is igaz.

Ezután megadunk egy általánosan elfogadott üzleti mondatot.

Például:

Harc van a tehetségekért.

Az AI pedig elkezdi szétszedni.

És itt kezd érdekessé válni

Az AI például azt mondhatja:

• lehet, hogy nincs is tehetséghiány,
• csak rosszul keresnek az emberek,
• lehet, hogy a cégek elvárásai irreálisak,
• vagy a hagyományos „tehetség” fogalma elavult.

Na most ettől még nem biztos, hogy ez az igazság.

De hirtelen:

• új nézőpont jelenik meg,
• más kérdések merülnek fel,
• és elkezdünk gondolkodni.

Ez a fontos része.

A tömeg ritkán talál kiemelkedő dolgokat

A történelem tele van olyan ötletekkel, amiket először hülyeségnek tartottak.

• online szállásmegosztás,
• elektromos autók,
• streaming,
• közösségi média,
• AI alapú munkafolyamatok.

Mindegyik szembement valamivel, amit „mindenki tudott”.

A legtöbb ember túl gyorsan fogad el általános narratívákat:

• „ez működik”,
• „ezt kell csinálni”,
• „így szokás”.

Pedig sokszor pont ott van a lehetőség, ahol senki nem kérdőjelez meg semmit.

Mire jó ez a gyakorlatban?

Ez brutálisan hasznos lehet:

• marketingnél,
• vállalkozásépítésnél,
• tartalomgyártásnál,
• utazási projektnél,
• social media stratégiánál,
• vagy akár idegenvezetésnél is.

Például:

Mindenki:

• rövid TikTok videót gyárt,
• ugyanazokat a „top 10 hely Firenzében” tartalmakat csinálja,
• ugyanazokat a fotókat posztolja.

Az AI viszont segíthet megkérdezni:

• mi az, amit senki nem mutat meg?
• mi az, amiről mindenki hallgat?
• mi az, amit a turisták valójában élveznének?
• mi az unalmas mainstream irány?

És ebből sokkal érdekesebb tartalom születhet.

Az AI mint kreatív provokátor

Szerintem az AI egyik legerősebb szerepe nem az, hogy válaszol.

Hanem az, hogy kizökkent.

Mert az emberek hajlamosak:

• ugyanazokban a mintákban gondolkodni,
• ugyanazokat a paneleket ismételni,
• ugyanazokat a trendeket követni.

Az AI viszont képes:

• szokatlan kapcsolódásokat hozni,
• ellenkező nézőpontot mutatni,
• és új irányokba lökni a gondolkodást.

Nem attól leszel érdekes, hogy ugyanazt mondod, mint mindenki más — csak hangosabban. Hanem attól, hogy mersz:

• máshogy nézni dolgokat,
• kérdéseket feltenni,
• és szembemenni a sablonokkal.

Az AI ebben nem helyettesít. De elképesztően jó sparring partner tud lenni hozzá.

Hogyan segíthet az AI jobb érveket felépíteni?

Amikor hosszú ideig dolgozunk egy szövegen, könnyű elveszíteni a távolságtartást. Egy idő után már nem látjuk tisztán:

• hol gyenge az érvelés,
• mi nem logikus,
• mi túlzó,
• vagy melyik állítás nincs megfelelően alátámasztva.

Ez teljesen természetes. Minél közelebb vagyunk egy témához, annál nehezebb objektíven ránézni.

Ebben lehet meglepően hasznos segítség az AI.

Az AI mint „külső kritikus”

A modern AI-rendszerek, például a ChatGPT nemcsak szöveget írni tudnak, hanem képesek elemezni is azt.

Megvizsgálhatják:

• az érvelés logikáját,
• az állítások megalapozottságát,
• az ellentmondásokat,
• a túlzásokat,
• vagy akár a klasszikus logikai hibákat is.

Ez különösen hasznos:

• marketing szövegeknél,
• prezentációknál,
• blogbejegyzéseknél,
• céges dokumentumoknál,
• vagy bármilyen meggyőző kommunikációnál.

Hogyan működik?

A prompt lényege egyszerű:

Te egy szakértő logikai elemző vagy.
Vizsgáld meg ezt a szöveget,
és keresd meg a hibákat,
ellentmondásokat,
logikai problémákat és gyenge érveket.

Ezután az AI:

• elemzi a szöveget,
• táblázatos formában felsorolja a problémákat,
• majd javítási javaslatokat ad.

Milyen hibákat találhat meg?

A videó példájában az AI több különböző problémát azonosított.

Elhamarkodott általánosítás

Például:
„Az ergonomikus székek megháromszorozzák a profitot.”

Az AI rámutatott:

• nincs bizonyíték,
• túlzó állítás,
• nem megalapozott következtetés.

Túlzott leegyszerűsítés

Sok probléma összetett, mégis hajlamosak vagyunk egyetlen okra visszavezetni őket.

Az AI ezt is felismerte.

Hamis ok-okozati kapcsolat

Csak azért, mert két dolog együtt történik, még nem biztos, hogy az egyik okozza a másikat.

Tekintélyre hivatkozás

„Mert szakértők szerint…”

De:

• melyik szakértők?
• milyen kutatás?
• milyen adat?

Az AI képes kiszúrni az ilyen gyenge pontokat.

Túlzás és hiperbola

Az AI felismeri:

• a túlzó marketingnyelvet,
• a megalapozatlan ígéreteket,
• az irreális állításokat.

Miért hasznos ez valójában?

Sok ember úgy használja az AI-t, hogy:

• csak tartalmat generáltat vele.

Pedig az egyik legerősebb funkciója éppen az ellenőrzés lehet.

Az AI:

• második szemként működik,
• kritikus elemzőként viselkedik,
• és olyan hibákat is észrevehet, amelyeket írás közben már nem látunk.

Nem csak saját szövegekre használható

Ez a módszer mások érveinek elemzésére is működik.

Például:

• cikkek,
• reklámok,
• politikai kommunikáció,
• sales szövegek,
• közösségi média posztok,
• vagy viták esetén.

Az AI segíthet felismerni:

• manipulációt,
• logikai hibákat,
• gyenge érvelést,
• félrevezető állításokat.

Ez különösen értékes lehet:

• marketingben,
• értékesítésben,
• üzleti kommunikációban,
• oktatásban,
• prezentációknál,
• és tartalomgyártásnál.

Például egy céges szöveg esetén az AI segíthet:

• hitelesebbé tenni az üzenetet,
• pontosítani az állításokat,
• meggyőzőbbé alakítani az érvelést,
• vagy egyszerűen kiszűrni a gyenge részeket.

Az AI nemcsak ötletgeneráló eszköz. Hanem egyfajta intelligens szerkesztőpartner is. Sokszor nem az a legfontosabb kérdés: „Mit írjunk?”

Hanem inkább: „Valóban jó, logikus és hiteles, amit írtunk?”

Ebben pedig a mesterséges intelligencia meglepően erős segítség lehet.

Gondolattérképek és AI

Amikor az emberek ötletelni kezdenek, legtöbbször listákat írnak. Egy Word dokumentum, néhány bulletpoint, pár gyors jegyzet — és máris elkezdődik a gondolkodás. Ez azonban sokszor túlságosan lineáris megközelítés. Egy lista egymás után következő pontokból áll, miközben az ötletek valójában ritkán működnek ilyen egyszerű sorrendben. A gondolkodás sokkal inkább hálózatszerű. Ezért olyan hasznosak a gondolattérképek.

A gondolattérkép — vagy mind map — egy vizuális rendszer, amely:

• központi témából indul ki,
• majd abból ágak,
• alágak,
• kapcsolódó témák,
• és további részterületek nyílnak szét.

Ahelyett, hogy egyetlen irányban gondolkodnánk, a probléma több dimenzióban jelenik meg.

Ez segít:

• összefüggéseket felismerni,
• hiányzó területeket megtalálni,
• új ötleteket generálni,
• vagy egyszerűen jobban átlátni egy témát.

A modern AI-rendszerek, például a ChatGPT képesek egy adott témából pillanatok alatt gondolattérkép-szerű struktúrát készíteni.

A prompt nagyon egyszerű lehet:

Te egy szakértő gondolattérkép-készítő vagy.
Bonts fel egy témát fő részekre és alrészekre.

Ezután csak meg kell adni a témát.

Például:

• elektromos gitár története,
• reneszánsz művészet,
• AI az oktatásban,
• utazási vállalkozás építése,
• Firenze történelme.

Az AI erre:

• fő témákat,
• alcsoportokat,
• további kapcsolódó ágakat készít.

A gondolattérkép egyik legnagyobb előnye, hogy láthatóvá teszi a gondolkodást.

Sokszor csak akkor vesszük észre:

• milyen terület hiányzik,
• hol vannak kapcsolatok,
• melyik rész túl gyenge,
• vagy merre lehetne továbbmenni,

amikor vizuálisan látjuk a teljes rendszert. Az AI ezt rendkívül gyorsan képes előállítani.

A gondolattérképes AI használható:

• tanuláshoz,
• kutatáshoz,
• előadások tervezéséhez,
• blogstruktúrához,
• projekttervezéshez,
• marketingkampányokhoz,
• vagy akár utazási programok felépítéséhez is.

Például egy utazási témánál:

Fő téma:

Toszkána

Alágak:

• Firenze
• Pisa
• Siena
• gasztronómia
• borvidékek
• reneszánsz művészet
• közlekedés
• szállások

Majd ezek tovább bonthatók:

• látnivalók,
• történelmi érdekességek,
• programötletek,
• célcsoportok,
• social media tartalom,
• idegenvezetői sztorik.

Ez már gyakorlatilag egy teljes tartalomstratégia alapja lehet.

Az AI egyik legerősebb funkciója: kibővíteni a gondolkodást

A legtöbb ember ugyanazokban a mintákban gondolkodik:

• ugyanazok az ötletek,
• ugyanazok a kapcsolatok,
• ugyanazok a megoldások.

Az AI viszont gyakran:

• váratlan kapcsolódásokat mutat,
• új szempontokat hoz be,
• vagy olyan területeket nyit meg, amikre korábban nem gondoltunk.

Ez különösen hasznos:

• kreatív munkánál,
• tartalomgyártásnál,
• marketingnél,
• oktatásban,
• vagy stratégiai tervezésnél.

Importálás vizuális gondolattérkép programokba

Az AI által generált listák sok esetben:

• importálhatók gondolattérkép-szoftverekbe,
• vagy egyszerűen átalakíthatók vizuális diagramokká.

Így néhány perc alatt létrejöhet egy teljes vizuális tudástérkép.

A valódi tanulság

Az AI nemcsak válaszokat tud adni.

Az egyik legerősebb képessége az, hogy segít rendszerezni a gondolkodást.

A jó gondolattérkép:

• nem egyszerű lista,
• hanem egy gondolkodási térkép.

Segít megérteni:

• hol tartunk,
• mi hiányzik,
• milyen kapcsolatok léteznek,
• és merre érdemes továbbhaladni.

És sokszor már önmagában az is hatalmas segítség, ha egy bonyolult témát végre átlátható szerkezetben látunk magunk előtt.

Ötletgenerálás AI segítségével – valóban tud kreatív lenni a mesterséges intelligencia?

Sokan úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia csak meglévő ötleteket másol, és képtelen valóban friss vagy eredeti gondolatokat létrehozni.

A probléma legtöbbször nem az AI-val van, hanem azzal, hogy az emberek rossz briefet adnak neki.

A kreativitás és a brief kapcsolata

A kreatív szakmákban a brief kulcsfontosságú. Egy rossz briefből ritkán születik jó ötlet — akár ember, akár AI dolgozik rajta.

A videó szerint sokan így használják a ChatGPT-t:

Adj marketingötleteket.

Ez túl általános.

Ilyenkor az AI valóban sablonos válaszokat ad.

Viszont ha:

• pontos célt adunk,
• meghatározzuk a közönséget,
• leírjuk a problémát,
• és kérjük az eredetiséget,

akkor az AI sokkal erősebb kreatív partner lehet.

Hogyan működik a prompt?

A prompt első része szerepet ad az AI-nak:

You're a highly experienced and awarded creative thinker
with the ability to come up with fresh and different ideas.

Vagyis:
„Te egy tapasztalt, díjnyertes kreatív gondolkodó vagy, aki képes friss és különleges ötleteket létrehozni.”

Ezután a prompt konkrétan kéri:

• ne tipikus megoldásokat adjon,
• ne másolja a meglévő ötleteket,
• hanem váratlan és eredeti megközelítéseket találjon.

Ez nagyon fontos különbség.

Pl. a feladat egy új önvezető autó marketingkampánya

A brief:

• az autó neve „The Pod”,
• a célcsoport fiatal családok,
• a hangsúly a közösen eltöltött minőségi időn van,
• és marketing stunt ötleteket kérnek.

Ez már sokkal erősebb brief, mint egy egyszerű:
„adj reklámötleteket”.

Mit csinált az AI?

Az AI:

• öt különböző kampányötletet adott,
• mindegyikhez címet,
• rövid leírást,
• és kreatív koncepciót készített.

pl: „The Pod’s Time Machine” -> Egy időutazás-tematikájú élmény, ahol az önvezető autó augmented reality segítségével különböző történelmi korszakokba „repíti” a családokat.

Ez:

• szórakoztató,
• edukatív,
• technológiai,
• és érzelmi élményt is ad.

A prompt második része még érdekesebb

Az AI nemcsak ötleteket adott. Amikor kiválasztottak egyet, részletesen kidolgozta:

• a projekt címét,
• egy mondatos összefoglalóját,
• teljes koncepcióját,
• miért működhet jól,
• hogyan lehet megvalósítani,
• milyen erőforrások szükségesek hozzá.

Ez már gyakorlatilag egy kreatív prezentáció első verziója.

Miért erős ez valójában?

A videó egyik legerősebb gondolata: Az AI egyszerre tud szélesen és mélyen gondolkodni.

Először:

• sok ötletet generál gyorsan.

Majd:

• egy kiválasztott ötletet részletesen kidolgoz.

Ez a kreatív folyamat két legfontosabb része:

1. divergens gondolkodás (sok ötlet),
2. konvergens gondolkodás (egy ötlet kidolgozása).

Mire használható ez a gyakorlatban?

Ez a módszer nemcsak reklámkampányokra működik.

Használható:

• utazási koncepciókra,
• eseményekre,
• turisztikai programokra,
• social media kampányokra,
• vlogötletekre,
• workshopokra,
• kiállításokra,
• márkaépítésre,
• tartalomgyártásra.

Például egy utazási vállalkozás esetén az AI generálhat:

• különleges túraötleteket,
• kreatív városbemutatókat,
• élménykampányokat,
• utazósorozat-koncepciókat,
• vagy akár teljes marketingstuntokat.

Az AI nem helyettesíti a kreatív embert

A valódi érték inkább ez:

• inspirációt ad,
• gyorsítja az ötletelést,
• új irányokat mutat,
• segít megtörni a kreatív blokkot.

Sokszor már egyetlen érdekes AI-ötlet is elég ahhoz, hogy az ember továbbgondolja és jobbá tegye.

A valódi tanulság

A kreativitás nem kizárólag emberi vagy gépi kérdés.

Sokkal inkább azon múlik:

• milyen briefet adunk,
• mennyire pontos az irány,
• és mennyire tudjuk jól használni az AI-t kreatív partnerként.

A mesterséges intelligencia nem feltétlenül helyettesíti a kreatív gondolkodást.

Viszont meglepően jó ötletpartner tud lenni — különösen akkor, ha jól kérdezünk tőle. 

Közösségi média posztok AI segítségével

A legtöbb úgy használja a közösségi médiát, hogy:

• csak magukról beszélnek,
• érdektelen céges híreket posztolnak,
• vagy teljesen semmitmondó tartalmakat tesznek ki.

Például:

• „Péntek van! #FriYay”
• motivációs idézetek,
• random stock fotók,
• vagy profilkép-cserék valódi tartalom nélkül.

Pedig a közösségi média akkor működik igazán jól, ha:

• érdekes,
• releváns,
• hasznos,
• és kapcsolódik a közönség érdeklődéséhez.

Ebben segíthet az AI.

Mire használható az AI? Az AI képes:

• aktuális cikkeket keresni,
• friss kutatásokat találni,
• releváns témákat gyűjteni,
• majd ezekhez kész posztszövegeket írni.

Ráadásul a kívánt hangnemben.

A videóban ehhez a Bing AI-ját használják, mert internet-hozzáférésre van szükség az aktuális cikkek kereséséhez.

Hogyan működik a prompt?

A prompt szerepet ad az AI-nak:

Imagine you are a social media expert who knows exactly
how to keep an audience engaged with great posts.

Vagyis:
„Képzeld magad egy közösségi média szakértő szerepébe, aki pontosan tudja, hogyan kell lekötni a közönséget jó posztokkal.”

Ezután megadjuk:

• a témát,
• a célközönséget,
• és a kívánt hangnemet.

Példa a videóból

Téma:

A kreativitás idegtudománya a munkahelyen.

Közönség:

Kreatív iparágak csapatvezetői.

Hangnem:

Szellemes, kicsit pimasz.

Az AI ezután:

• aktuális cikkeket keres,
• ellenőrzi a linkeket,
• majd minden cikkhez több különböző közösségi média kommentet vagy posztötletet ír.

Miért hasznos ez?

A legtöbb embernek nem az a nehéz, hogy találjon egy cikket.

Hanem:

• mit írjon hozzá,
• hogyan tegye érdekessé,
• hogyan legyen emberi,
• hogyan legyen megosztható.

Ebben nagyon erős az AI.

Például a videóban az egyik AI által generált poszt így szólt:

„Ki gondolta volna, hogy a kutyasétáltatás kreatívabbá tesz? Ez a cikk megmutatja, hogyan növelheti a természet, a meditáció és a kíváncsiság az agyi teljesítményt.”

Ez:

• rövid,
• természetes,
• érdekes,
• és kíváncsivá teszi az olvasót.

A linkeket mindig ellenőrizni kell

A videó egyik fontos tanulsága, hogy az AI által adott linkeket mindig meg kell nyitni és ellenőrizni.

A készítő konkrétan végigkattintotta:

• a Harvard Business Review cikket,
• a kutatási tanulmányokat,
• és megnézte, valódi működő oldalak-e.

Ez fontos, mert az AI:

• néha hibás linket ad,
• vagy nem létező forrást talál ki.

Mire jó a gyakorlatban?

Ez a módszer különösen hasznos:

• céges Facebook oldalaknál,
• LinkedIn tartalomnál,
• utazási oldalaknál,
• szakmai blogoknál,
• marketinges tartalomnál.

Például egy utazási iroda esetén az AI kereshet:

• turisztikai trendeket,
• új kutatásokat,
• érdekes úti célokat,
• repülési híreket,
• kulturális témákat,

majd készíthet hozzá:

• Facebook posztot,
• LinkedIn bejegyzést,
• Instagram captiont,
• vagy rövid kommentárt.

A valódi tanulság

Az AI nem azért hasznos a közösségi médiában, mert „helyetted posztol”.

Hanem azért, mert:

• gyorsabban talál releváns témákat,
• segít ötletelni,
• több verziót készít,
• és könnyebbé teszi az érdekes tartalomgyártást.

A jó közösségi média tartalom nem attól működik, hogy sokat posztolunk.

Hanem attól, hogy:

• releváns,
• érdekes,
• emberi,
• és valódi értéket ad a közönségnek. 

Dokumentumból prezentáció AI segítségével

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy összekeverik a dokumentumot és a prezentációt. Ennek eredménye az úgynevezett „slideument” — egy olyan diasor, ami egyszerre próbál dokumentum és előadás lenni, de igazából egyik szerepet sem tölti be jól.

A túlzsúfolt diák:

• nehezen követhetők,
• tele vannak szöveggel,
• elveszik róluk a figyelem,
• és gyakran unalmas előadást eredményeznek.

Az AI azonban segíthet abban, hogy egy hosszú, szöveges dokumentumból gyorsan készítsünk egy sokkal jobb prezentáció első vázlatát.

Hogyan működik?

A módszer lényege:

1. elkészítjük a részletes dokumentumot,
2. majd ezt adjuk át az AI-nak,
3. amely prezentációvá alakítja.

A dokumentum maradhat részletes háttéranyag vagy „leave-behind” anyag, míg a prezentáció:

• rövidebb,
• vizuálisabb,
• figyelemfenntartóbb lesz.

Mit kér a prompt az AI-tól?

A prompt elején az AI szerepet kap:

You are an expert presenter who knows how to communicate clearly and keep an audience's attention.

Vagyis:
„Te egy profi előadó vagy, aki tudja, hogyan kell érthetően kommunikálni és fenntartani a közönség figyelmét.”

Ezután megadjuk:

• a közönséget,
• a kívánt célt,
• az előadás hosszát,
• és a feldolgozandó szöveget.

Például:

• üzleti közönség,
• AI workshop értékesítése,
• 30 perces előadás.

Mit készít az AI?

Az AI:

• diák listáját,
• főcímeket,
• javasolt képeket vagy videókat,
• előadói jegyzeteket,
• és a prezentáció szerkezetét készíti el.

Minden diához:

• rövid headline,
• vizuális elem javaslat,
• bulletpointos speaker note tartozik.

A minimalistább prezentáció filozófiája

A videó egyik legerősebb gondolata, hogy:

a diák nem azért vannak, hogy mindent leírjanak.

A jó prezentáció:

• nem teleírt diasor,
• nem Word dokumentum PowerPointban,
• hanem vizuális támogatás az előadó számára.

Ezért a prompt külön szabályt ad:

• egy dián maximum 30 szó,
• egy dia csak egy gondolatot tartalmazzon,
• inkább több egyszerű dia legyen,
• mint kevés túlzsúfolt.

Ez azért fontos, mert:

• a közönség az előadóra figyel,
• nem a falra vetített szöveget próbálja olvasni.

Mire jó az AI ebben?

Az AI különösen jól tud:

• hosszú szövegből kulcspontokat kiválasztani,
• szerkezetet építeni,
• logikus sorrendet kialakítani,
• rövid headline-okat írni,
• prezentációs flow-t készíteni.

Ez rengeteg időt spórolhat:

• tréningeknél,
• workshopoknál,
• üzleti prezentációknál,
• oktatásban,
• idegenforgalmi előadásoknál,
• marketing pitcheknél.

Példa egy AI által generált diára

A videóban az egyik dia például így nézett ki:

Headline:
„Let ChatGPT Supercharge Your Team’s Daily Tasks”

Vagyis:
„Hogyan gyorsíthatja fel a ChatGPT a csapat napi munkáját?”

Ehhez az AI:

• képi ötletet,
• előadói jegyzeteket,
• és rövid bulletpointokat is készített.

A valódi tanulság

Az AI nem helyettesíti az előadót.

Viszont kiváló első vázlatot készít:

• struktúrát ad,
• leegyszerűsíti az információt,
• kiemeli a lényeget,
• és segít elkerülni a túlzsúfolt prezentációkat.

A legfontosabb gondolat talán ez:

A jó prezentáció nem arról szól, hogy mennyi szöveg van a dián.
Hanem arról, hogy mennyire tudod fenntartani az emberek figyelmét.