13 Backend - 1. Bevezetés a PHP-be

1.1 Mi az a PHP?

A PHP (Hypertext Preprocessor) egy népszerű szerveroldali programozási nyelv, amelyet weboldalak dinamikus tartalmának előállítására használnak. A PHP kódot a szerver végzi el, mielőtt az HTML oldal véglegesen megjelenne a felhasználó böngészőjében. A PHP használatával interaktív weboldalakat, űrlapokat, adatbázis-műveleteket és sok más dinamikus funkciót lehet létrehozni.

1.2 A PHP Fejlődése

A PHP eredetileg Rasmus Lerdorf által készült 1994-ben. Az első verzió, a PHP/FI (Personal Home Page Tools/FI), alapvetően egy egyszerű eszköz volt, amely lehetővé tette a weboldalak dinamikus tartalmának előállítását. Azóta a PHP jelentős fejlődésen ment keresztül, és a következő főbb verziókat tartalmazza:

• PHP 3: 1998-ban jelent meg, és jelentős frissítést hozott az előző verzióhoz képest, mivel a kódot teljesen újraírták, és már objektum-orientált programozási támogatást is nyújtott.
• PHP 4: 2000-ben jelent meg, és az új Zend Engine révén gyorsabb és hatékonyabb teljesítményt biztosított. Az objektum-orientált programozás tovább fejlődött.
• PHP 5: 2004-ben kiadott verzió, amely az objektum-orientált programozás jelentős fejlesztéseit tartalmazta, például az osztályokat, öröklődést, és a MySQL támogatást is jelentősen javította.
• PHP 7: 2015-ben jelent meg, és jelentős teljesítménybeli javulásokat hozott, valamint új funkciókat és optimalizálásokat. Az objektum-orientált programozás és a hibakezelés is tovább fejlődött.
• PHP 8: 2020-ban jelent meg, és további teljesítménybeli javulásokat hozott, valamint új nyelvi funkciókat, mint például a JIT (Just-In-Time) fordítót, és számos új szintaktikai elemet.

1.3 Népszerűség és Használat

A PHP az egyik legnépszerűbb szerveroldali programozási nyelv a webfejlesztés terén. A statisztikák szerint a weboldalak jelentős része, köztük népszerű CMS rendszerek, mint a WordPress, Drupal, és Joomla, PHP-t használ. A PHP népszerűsége az alábbiaknak köszönhető:

• Széleskörű Támogatás: A PHP széles körben támogatott a legtöbb webhoszting szolgáltatásnál, és könnyen integrálható különböző adatbázisokkal és technológiákkal.
• Nagy Közösség: A PHP közössége aktív és támogató, rengeteg dokumentáció, fórum, és könyvtár érhető el.
• Nyílt Forráskód: A PHP ingyenes és nyílt forráskódú, amely lehetővé teszi bárki számára a nyelv tanulmányozását és testreszabását.

1.4 Előnyök és Hátrányok

1.4.1 Előnyök

• Könnyen Tanulható: A PHP viszonylag könnyen tanulható, különösen kezdők számára, mivel egyszerű szintaxissal rendelkezik.
• Széleskörű Kompatibilitás: A PHP jól működik különböző operációs rendszereken (Windows, Linux, macOS), és könnyen integrálható más webtechnológiákkal.
• Erős Közösségi Támogatás: Az aktív közösség és a széleskörű dokumentáció segíti a fejlesztőket a problémák gyors megoldásában.
• Teljesítmény: A PHP 7 és 8 verziói jelentős teljesítménybeli javulásokat hoztak a korábbi verziókhoz képest.

1.4.2 Hátrányok

• Biztonsági Kérdések: Mivel a PHP egy nyílt forráskódú nyelv, a biztonsági problémák és sebezhetőségek kezelése kihívást jelenthet, különösen a rosszul megírt kód esetén.
• Elavult Kódok: A PHP elavult kódokkal rendelkező régi rendszerek továbbra is fennállnak, amelyek karbantartása és frissítése problémás lehet.
• Teljesítmény Különbségek: Bár az újabb verziók jelentős teljesítményjavulást hoztak, a PHP teljesítménye még mindig elmaradhat bizonyos modern nyelvekhez képest, különösen nagy forgalmú alkalmazások esetén.

1.5 Első PHP Szkript

A PHP fájlok .php kiterjesztéssel rendelkeznek, és a PHP kódot a <?php ... ?> címkék közé kell írni. Az alábbi példa bemutatja, hogyan lehet egy egyszerű "Hello, World!" üzenetet megjeleníteni echo és print használatával:

1.5.1 Echo és Print

A PHP-ben két gyakran használt függvény a echo és a print, amelyek mindkettő a szöveg kiírására szolgál, de van néhány fontos különbség közöttük.

• echo: Több értéket is ki tud írni egyszerre, és nem ad vissza értéket. Az echo egy nyelvi konstrukció, nem pedig egy valódi függvény, így nincs visszatérési értéke.
• print: Csak egy értéket tud kiírni egyszerre, és mindig visszatér egy értékkel (0-t jelent, ha sikeres a művelet).

echo példa:

<?php

echo "Hello, World!<br>";

echo "Welcome to PHP!";

?>

print példa:

<?php

print "Hello, World!<br>";

print "Welcome to PHP!";

?>

Különbségek példával:

• echo használatával több paramétert adhatunk meg:

<?php

echo "Hello, ", "World!", "<br>";

?>

• print csak egy paramétert tud kezelni:

<?php

print "Hello, World!" . "<br>";

?>

1.5.2 Fájl létrehozása és futtatása

1. Fájl létrehozása: Nyiss meg egy szövegszerkesztőt (pl. Notepad++ vagy VS Code), és írd be az alábbi PHP kódot. Mentsd el a fájlt hello.php néven az XAMPP telepítési könyvtárában található htdocs mappába.

<?php

echo "Hello, World!<br>";

print "Welcome to PHP!";

?>

2. Fájl futtatása: Nyisd meg a böngészőt, és írd be az http://localhost/hello.php címet. A böngészőben meg kell jelennie a "Hello, World!" és a "Welcome to PHP!" üzeneteknek, a echo által hozzáadott sorok közé szúrva.

1.6 Környezet Beállítása

1.6.1 PHP Konfigurációs Fájl

A PHP konfigurációs fájl neve php.ini, és az alapértelmezett helye az XAMPP telepítési könyvtárában található php mappában van. A fájl módosításával szabályozhatjuk a PHP beállításait, például a memória limitet vagy a hibakezelést.

1.6.2 Hibakezelés

A PHP hibakezelése fontos része a fejlesztésnek. A hibák megjelenítését a php.ini fájlban található display_errors beállítással szabályozhatjuk. A hibaüzenetek hasznosak lehetnek a hibák keresésében és javításában.

display_errors = On

1.7 Összefoglalás

Ebben a fejezetben megismerkedtünk a PHP alapjaival, a telepítés folyamatával, és az első PHP szkript elkészítésével. Részleteztük a PHP fejlődését, népszerűségét, valamint az előnyeit és hátrányait. A print és echo funkciókat is bemutattuk, és rávilágítottunk a köztük lévő különbségekre. A következő fejezetekben részletesebben foglalkozunk a PHP szintaxisával, változókkal és adattípusokkal.