2020. október 4., vasárnap

Document Object Model - DOM

 Amikor a böngészővel megnyitunk egy weboldalt, a böngésző a HTML fájl beolvasása során szépen sorról sorra halad a markupban, és az így beolvasott HTML tag-ekből objektumokat hoz létre, amelyeket element-nek, vagy elemnek vagy node-nak hívunk. 

Ezek az elemek a JavaScriptből is elérhetőek és manipulálhatóak. Ez úgy lehetséges, hogy az elemek objektumok különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek alapján kiolvashatóak és módosíthatóak. Ilyenek pl: hogy hol helyezkednek el a képernyőn, vagy milyen stílusú adatok.

A létrejövő objektum halmaz hierarchikusan épül fel, mivel a html tagnek vannak child azaz gyermek elemei is rendszerint. 

A hierachia csúcsa a document a html markup első eleme. Ennek a gyermeke a html-nek megfelelő elem, ennek pedig a head és a body. stb. 

Ezt a hierarchikus szerkezetet nevezzük Document Object Model (DOM) fának.

Két legfontosabb tulajdonságuk a sok közül, amellyel minden elem rendelkezik:

1.) nodeName: egy sztring amely az adott elem típusát tárolja, ez legtöbbször a tag neve csak csupa nagybetűvel. Pl: BODY, P stb.

2.) childNodes: az a tömb, amely az adott elem gyermekeit tárolja, melynek az elemei szintén elemek.

Pl: 

javascript var document = { nodeName: '#document', childNodes: [{ nodeName: 'HTML', childNodes: [{ nodeName: 'HEAD', childNodes: [] }, { nodeName: 'BODY', childNodes: [{ id: 'negyzet', nodeName: 'DIV', childNodes: [] }] }] }] };

var negyzet_element = document.getElementById('negyzet'); / *A "négyzet" element lekérdezése id alapján

negyzet_element.style.backgroundColor = 'red';          // *Háttérszín beállítása

Mivel a DOM-ot kicsit nehézkes használni, jó lehetőség helyette a jquery használata.

Nincs más dolgunk mint jelölni a head részben, vagy csatolni a letöltött fájlt. 
De innen egyszerűbb behúzni:

<script src="http://code.jquery.com/jquery-1.9.1.min.js"></script>


HTML ismétlés

A már megismert ! emmettel adjuk meg a dokumentum vázát,

<!DOCTYPE html> minden esetben ezzel kezdődik a dokumentumunk, mindig ennek kell a legelső elemnek lennie a dokumentumban, többféle létezik belőle de 99,9%-ban html5-ös doctypeot használunk

<html> itt megadhatjuk a doksi nyelvét: <html lang="hu"> w3c –oldalán meg tudjuk nézni a country kódokat, a html –tagen belül mindig meg kell adni azt, hogy milyen nyelven íródjon a dokumentum.

<head> ezen belül adunk meg egy csomó általános dolgot ami a dokumentumunkra vonatkozik. ide kerülhetnek a meta tag-ek. A head tagen belül tudunk különböző metatageket megadni, nézzük meg a w3c ajánlását.

<meta charset="UTF-8"> ez nagyon fontos, hogy megadásra kerüljön a dokumentumunkban, mert ezzel azt jelöljük, hogy ez a doksi utf 8 kódolású. Ide kerül a karakter kódolás UTF 8 ipari sztendert lett használva a neten.

A következő kettő a description és a keyword, valamikor nagyon nagy divat volt, amikor a kereső optimalizálás elkezdődött, és még nem voltak annyira kifinomult keresőszoftverei a böngészőknek mint manapság, akkor ennek nagy jelentősége volt. Ma már kevésbé van jelentősége, de azért célszerű használni, mivel kifinomult keresők vannak:

  <meta name="description" content="Free Web tutorials"> de itt tudjuk megadni néhány szóban miről szól a weboldalunk

  <meta name="keywords" content="HTML, CSS, JavaScript"> a kulcsszavaknak is régen volt jelentősége, de ma már a kifinomult kereső motorok használatának köszönhetően ezeket is idejüket múlták, de mindenestre az  oldalhoz különböző kulcsszavakat szoktak megadni

  <meta name="author" content="John Doe"> oldal szerzőjének a nevét tudjuk megadni

  <meta name="viewport" content="width=device-width, initial-scale=1.0"> a viewport metagat nagyon fontosá vált, amikor a reszponzív weboldalak elkezdtek terjedni, és több eszközre, több kijelző méretre kezdtek el weboldalakat tervezni a fejelsztők. , Nézzük meg a w3s ajánlását, tehát a viewport a felhasználó által látható része a weboldalnak. Ez változó érték lehet, kisebb egy mobiltelefonon és nagyobb a számítógép kijelzőjén.

Ha nyitunk egy ablakot a böngészőben f12-vel vagy a laptopon ctr+shit+i vel tudjuk megjeleníteni az oldal forrását, https://www.w3schools.com/tags/tag_meta.asp itt alul látható, hogyan néz ki ha nincs a viewport beállítva, gyakorlatilag ugyanúgy néz ki, csak össze van nyomva az oldal, ha pedig be van állítva a viewport akkor mobiltelefonon is élvezhető nézetet kapunk. Viewport szélessége mindig az lesz, amekkorára hagyom megnyitva az ablakot. Vizsgáljuk meg a fejlesztőben, felül látható, hogy vannak előre megadott méretek is, megadhatjuk pl hogy galaxy s5 –re állítsa be, és ha erre kattintunk, akkor ennek a mobiltelefonnak a viewportját fogja beállítani. Consol helyett válasszuk ki az elemts tabot hagyjuk is megnyitva, sokat lesz rá szükség, a sor végén az initial-scale=1.0" azt jelenti, hogy az alap értelmezett nagyítása mekkora legyen a weboldalnak. Ha megnézzük a w3s-en írja is, hogy ha megnöveljük az értékét, annyival fogja nekünk felnagyítani, ha megnyitjuk a weboldalunkat a böngészőben. Ha lejjebb görgetünk, láthatunk egy tökéletes példát arra, hogy néz ki az oldal, ha ez a viewport nincsen beállítva. Itt látható, hogy megfelelő beállítások nélkül ugyanúgy néz ki a telefonon, mintha asztali böngészőt használnánk, csak össze fogja nyomni, és olvashatatlan lesz, ha pedig be van állítva a viewport akkor szépen tördelni fogja a sorokat úgy, hogy mobil telefonon is élvezhető nézetet kapjunk.

<title>Első weboldalam</title>  a dokumentumunk címét fogja megadni. Adjuk meg a és nézzük meg a böngészőben hol jelenik meg.

A legtöbb html tagnek van lezáró tagje. Ha az egyikre rákkatintunk, akkor a sintax highlightnek köszönhetően ki fogja jelölni a lezáró taget. Mi a helyzet azokkal, amiknek nincsen lezáró tagje. Itt van pl a meta, aminek nincsen lezáró tagje, és ha rákattintunk nem fog kijelölni semmit, mert olyan hogy meta lezáró tag nem létezik, mivel ezeket nem szükséges lezárni a html5-ös szabvány szerint.

A korábbi xhtml szerint minden taget kötelező volt lezárni, még ezeket az ún sefl closing tageket is, mégpedig úgy, hogy mielőtt lezártuk a relációs jelet szépen elé betettük  a szlasht.

pl: <meta name="author" content="John Doe"/> ezzel lényegében egy rövidített lezárást hoztunk létre, ez tulajdonképpen ugyanaz mintha leírtuk volna elé hogy meta, csak ez nem felel meg a nyelv szintaxisának, viszont ezzel el lehetett érni azt, hogy ezek a tagek is le voltak zárva. A html5 ös szabvány szerint ki lehet tenni ezeket, ha valaki ragaszkodik hozzá, de nincsen rá szükség, haladunk a korral és mi sem fogjuk kitenni sehol, ahol nem szükséges, nem dolgozunk vele fölöslegesen.

</head>

A következő a dokumentum törzse lesz amit <body>tagek közé fogunk tenni, ennek is értelemszerűen van egy nyitó és egy záró tagje.

The content of the document......</body> és végül záró </html>

Dok törzse body, ami e közé kerül ez jelenik meg a böngészőben. Ez a htm dok váza.

Html 5 lower keys, tehát kis betűket használunk. visual studio automatikusan rendezi a behúzásokat, a node++-nál el kell dönteni milyen formát használunk. Ha ide beírunk 3 pontot és vissza megyünk a böngészőbe és nyomunk egy frissítést, akkor ott már meg fog jelenni nekünk a 3 pont.

Mielőtt elkezdünk dolgozni ki kell találni azt, hogy milyen kódolási konvenciót használunk a behúzásra, bár nekünk a vsc-ben automatikusan megoldja a program, bracketnél vagy note++ nál van jelentősége.

A tageket kis betűvel kell írni, a doctype nagy betűs de ha átírjuk kisbetűre ugyanúgy működik, lényeg az , hogy a markupot kisbetűvel írjuk.

Mentsük el a dokumentumot és a következő oldalt nyissuk meg.

https://validator.w3.org/ itt tudjuk ellenőrizni a forráskódunkat!3 féle módon, másoljuk is be és check. kiírják a hibákat, vagy figyelmeztetéseket, mielőtt átadnánk egy weboldalt, mindig itt ellenőrizzük le. Ezen mindig érdemes lefutattani a kódunkat mielőtt élsbe felöltöltenénk a szerverre, vagy átadnák az ügyfélnek. Az azért nem garantálható hogymindig lehetésges tökéletes kódok írni, hogy egyáltalán ne mutasson warningokat, de ha error van azt ki kell javítani. Lényeg error ne legyen, de egykét warning egy 8000-soros weboldalaba bele fér, ha nem okoz hibát, akkor nem érdemes plusz sok 10órát rászánni a plusz around working-okra, amikor a való életben, már ott vár a következő munka.

Menjünk vissza a w3s dokumentációra keressük ki a tagek felsorolását, nagyon sokat át fogunk ismételni, de a későbbiekben látni fogjuk, hogy ezeknek csak egy töredékét használjuk a napi munka során.

Html tagek közül általában 15-20 taget fogunk használni, a többi az ritkábban kerül elő. A szerkesztéshez érdemes lorem ipsum szöveget használni, amit itt tudunk generálni: https://hu.lipsum.com/ de az emmetel automatikusan

innen tudunk használni szöveget, ami jobb mint az oldal szerkesztés alatt, vagy feltöltés alatt

bekezdéseket a <p> </p> taggel jelölhetjük - paragraph

hozzunk létre 3 bekezdést p tagekben

sortörés: <br> a break angol megfelelője, ahány br szúrunk be, annyi sortörést csinál, viszont, hogyha egy sornál nagyobb távolságot  szeretnénk azt stílusokkal fogjuk megoldani, tehát ilyet, hogy br-ek egymás után, nem használunk a való életben. Nincs lezáró tagje, ez is egy self closing tag, de beírhatjuk szleshel is, akkor is validált lesz a kódunk

Következő u –underline, aláhúzza a szövegünket, i-italic dőltbetűs lesz,

Azonos eredményt érhetünk el a <strong> és a <b> bold tagekkel, vastagított szöveget fog ererdményezni. Ezeket ha megnézzük a böngésző fejlesztőjében és az egeret oda húzzuk, ki fogja nekünk jelölni. A strong az valamivel szemantikusabb, megnézve a foráskódot azt jelenti, kiemelt szövegérszt jelentünk meg. Későbbiekben még rátérünk miért jó ez.

vizsgáljuk meg a fejlesztőben a szövegünket, a bekezdéseket, jelöljük ki a kijelöléseket, ezek később fontos dolgok lesznek, tehát mindenképpen kezdjük el megszokni a használatát a deveoloper toolsnak magyarul fejlesztői eszközöknek.

s áthúzott szöveget fog nekünk megjeleníteni. Nézzük a definicióját a dokumentációban, mely szerint: Azokat a szövegeket tudjuk így jelölni, amik pl nem érvényesek, ha pl árcsökkenést kell ábrázolni. itt látunk is rá példát, try it – már látjuk is hogy hogyan működik. Ezeket azért érdemes megismerni, hogy későbbiek során szemantikusabb markupokat tudjunk írni.

következő <sub> alsó indexbe teszi a szöveget <sup> felső index, pl ha celsius fokot akarunk beírni, vagy négyzetmétert próbáljuk is ki,

<mark> kiemelt szöveget jeleníthetünk meg vele, htmlben sárgával emeli ki a szöveget, nézzük meg a w3s ajánlását. Az internet explorer elég sokmindent nem támogat, ezért ezzel nem foglalkozunk, még az újabb változata az edge tud valamit. Régen is a webfejelsztők rémálma volt, hogy elkészült egy weboldal, tök jól nézett ki firefoxban chrome safari opera meg minden alatt, kivéve az Explorer, telejesen máshogy nézett ki, és utólag egy csomót kellett rajta dolgozni, meg hackelni, hogy nagyjából használható eredményt lehessen elérni. Ahogy jöttek az újabb böngészők gyakorlatilag a chrome és a firefox teljesen kiütötte az internet explorert, így manapság már nem is nagyon használja senki, úgyhogy éppen ezért nem is fogunk vele külön foglalkozni.

Következő tagunk a <blockquote> lesz aminek az ajánlását a w3on láthatjuk, ez a tag arra szolgál, hogy egy másik forrásból származó dolgot idézzünk vele. pl:

<blockquote cite="http://www.worldwildlife.org/who/index.html">

For 50 years, WWF has been protecting the future of nature. The world's leading conservation organization, WWF works in 100 countries and is supported by 1.2 million members in the United States and close to 5 million globally.

</blockquote> van egy nyitója egy zárója illetve megadhatjuk, hogynnan származik az idézet. Nézzük meg a try outot, másoljuk be a mi kis kódunkba és nézzük meg a böngészőben. pl a második bekezdés első két mondatára húzzuk rá ezt a taget.

A következő  kettő a <del> és <ins> valami helyett del áthúzza a szöveget az ins aláhúzza. Nézzük meg a böngészőben. Ez a javított tartalom megjelölésére szolgál, nézzük meg mit ír róla a w3. Tehát a szöveg egy törölt résszel és helyette beillesztett szöveg jelölésére szolgál. Try out editor.

<abbr title="World Health Organization">WHO</abbr> abbriviation – rövidítést jelent, arra szolgál, hogy rövidítéseket tudunk vele megmagyarázni. hogy linket tudunk jelölni, ha fölé húzzuk az egeret akkor megjelenik a link, ahonnan másoltuk. 

Címsorok: <h1> -től <h6> ig összesen hat féle címsort tudunk megadni a htmlben, első a legnagyobb, utána egyre kisebb, ahogy követik egymás után a hierarchiában

<hr> egyenes vonalat fog nekünk beszúrni, ez is egy sefclosing tag. a css –t kipuskázhatjuk az oldalról.

<time> időpontokat tudunk vele megjelölni. A böngészőben nem látunk rajta semmi változást.

w3c ajánlásban: datetime – nem a dátumot írjuk ki, hanem a hozzá kapcsoldó eseményt

link beillesztése <a href="https://www.w3schools.com">Visit W3Schools</a> ha nem jelöljük a nyelvet a validator warning-ot jelöl ezért jobb ha:

<a href="https://www.w3schools.com" hreflang="en">W3Schools</a>

új oldara nyitást is érdemes jelölni:

<a href="https://www.w3schools.com" hreflang="en" target="_blank">Visit W3Schools</a>

kép beillesztése:

<img src="img_girl.jpg" alt="Girl in a jacket" width="500" height="600"> a reszponzív weboldalak korában már nem szokás megadni a kép méretét, inkább a cssnél lehet beállítani.

at alt-ot az akadálymentesítés érdekében adjuk meg, hogy a vakok felolvasó szoftvere be tudja olvasni.

bordert már nem használjuk, arra volt jó hogy az internet explorer a linket képre egy kék keretet tett és ezzel a borderrel le lehetett venni nullára, de a html5 már nem támogatja.

srcset – képek esetében használjuk, a jpg elérésének útja, vagy ha más formátumban is fel van töltve a kép.

Új htm5 tagek

figure és figcaption – kép neve ,a kép alá középre simán beleírja a kép címét.

main – a weboldal tényleges tartalma, csak egy lehet belőle, és egyedi tartalommal kell rendelkeznie

artice blokkok

aside olyan tartalmi egységet tudunk alkotni ami eltérő, tartalomhoz részben tartozó szöveget tudunk vele jelölni

footer lábléc

header fejlécet tudunk megjelölni

div – bármihez használhatjuk, oldal struktúráját lehet vele osztani

űrlapok

szerteágazó téma, mindig form tagek közé tesszük, form method értéke lehet get vagy post, get-ben az urlben ott lesz minden, a post nem jeleníti meg a linkben az egészet

fieldset az űrlap elemek csoportosítására szolgál

legend elemek közé tesszük az űrlap címét

<input type=”text”>

text mellett vagy helyett állhat benne mail, password, tel, file, submit a submit utána value=”felirat”

<select>

<optgroup label=”olasz autók”>

<option>Fiat</option>

<option>alva</option>

</otpgroup>

</select>

<textarea  rows="4" cols="50">itt már nem adjuk meg a méretét, hanem css-ben

<progress value=”40” max=”100”>

 

2020. június 29., hétfő

HTML5 új elemek

<article>
Cikk definiálása a dokumentumban.
<aside>
Az oldal tartalmától eltekintve tartalmakat határoz meg.
<bdi>
A szöveg egy részét elszigeteli a többitől, amely így pl. más irányban formázható.
<details>
További hozzáadott tartalmak, amely a felhasználó által látható vagy nem.
<dialog>
Dialógus boxot vagy ablakot definiál.
<figcaption>
A <figure> elem számára határoz meg címet.
<figure>
Önálló tartalom meghatározása.
<footer>
A dokumentum vagy egyes rész számára határoz meg láblécet.
<header>
A dokumentum vagy egyes rész számára határoz meg fejlécet.
<main>
A dokumentum fő tartalmát határozza meg.
<mark>
Kijelölt/átszínezett tartalmaz határoz meg.
<menuitem> 
Egy felbukkanó menüből hívható parancsot/menürészletet határoz meg.
<meter>
Ismert tartományon belüli skaláris mérést határoz meg.
<nav>
Navigációs linkek meghatározása.
<progress>
A feladat előrehaladását jelzi.
<rp>
Meghatározza a ruby nyelveket nem támogató böngészők által megjelenített tartalmakat.
<rt>
Az egyes karakterek magyarázata/kiejtése (főleg Kelet-Ázsiai nyelveknél).
<ruby>
Ruby megjegyzést definiál (főleg Kelet-Ázsiai nyelveknél).
<section>
A dokumentum egy részletét határozza meg.
<summary>
Meghatározza a <details> elem látható fejrészét.
<time>
Dátum/idő meghatározása.
<wbr>
Az esetleges sortörés meghatározása.

HTML5 bevezetés


A jól ismert HTML4-es szabványt az internet folyamatos változása miatt meg kellett újítani. Ez lett a HTML5. Elég sok régi taget eltöröltek, valamint egyszerűsítettek, de több újdonság is bevezetésre került. Bevezetésként itt van egy sima kódlap:
<!DOCTYPE html>
<html>
<head>
<meta charset="UTF-8">
<title>A dokumentum fejléce</title>
</head>

<body>
A lap tartalma…
</body>
</html>
Ez láthatólag jóval egyszerűbb lett! A legfontosabb: minden modern böngésző támogatja!
Az érdekesebb újítások (többek között):
1.       Új szemantikus elemek, mint: heater, footer, article, section.
2.       A form-elemek új attribútumai, pl.: number, date, time, calendar, range.
3.       Új grafikus elemek, mint: svg, canvas, Google Maps.
4.       Új multimédia elemek, mint: audio és video.
Szintén újításokat hoztak az API-k (applikációs szoftver interfészek)
- HTML Geolokalizáció
- HTML Húzd és dobd (Drag and drop)
- HTML helyi tárolás
- HTML Applikációs cache
- HTML Web bedolgozó modulok
- HTML SSE

Visual Studio code kezdjük telepíteni


Érdemes telepíteni az Emmet Live plug in !+enter automatikusan generál egy html fájlt.
az alábbi sorral pedig automatikusan generál tetszőleges méretű felsorolást: pl.5
ul>li*5
h1+div>h3+ul>li*5 és enter automatikusan beszúrja:
 <h1></h1>
    <div>
        <h3></h3>
        <ul>
            <li></li>
            <li></li>
            <li></li>
            <li></li>
            <li></li>
        </ul>
Kipróbáltam táblázattal is nagyon szépen működik:
table>tr*x>td*y –ahol az x ahány sort akarok, az y pedig ahány oszlopot automatikusan létre hozza.
A következő bővítményeket telepítettem:
1. Live Server
2. Material Theme
3. Auto Rename Tag
4. CSS Peek
5. Live Sass Compiler
6. Bracket Pair Colorizer az sass.css halmozott zárójeleit szinezi ki
7. Prettier - Code formatter
Live server plug in automatikusan megnyitja a fájlunkat egy local hoston
p vel hozzunk létre egy paragrafust
lorem50-el létre hoz egy bekezdést
a view toggle word wrap tördeli a szöveget automatikusan
material theme megváltoztatjuk a színeket material theme palenight high contrast jól elkülöníti az elemek közti színkülönbséget
autorename plug in átírja a záró tag-et ha pl. a h1-et átírjuk h2-re
hozzunk létre egy body {backgroundcolor:blue} a head részbe írjuk be link automatikusan az emmet felkínálja, hogy mit csatoljon hozzá és kék lesz a háttér

2014. szeptember 30., kedd

Az operációs rendszerek

Az operációs rendszerek a számítógépeknek azon alapprogramjai, amelyek feladatai a hardverek kezelése, programok futtatása, leállítása, egységes (felhasználóbarát) környezet biztosítása.
Alapvetően két nagy csoportra osztjuk az operációs rendszereket:
  • szöveges
  • grafikus
A szöveges típusú operációs rendszert csak szöveges parancsokkal lehetett vezérelni, ma már nem igazán lehet velük találkozni, de ilyen volt például a DOS.
A grafikus felületű operációs rendszerek ismertetője, hogy a felület grafikus, nem csak egy parancssort látunk, hanem például a Windows-nál ablakokat, asztalt, tálcát,ikonokat.A legismertebb grafikus operációs rendszerek a következők:
  • Windows
  • GNU/Linux
  • Mac OS
Ebből a listából a Linux nyílt forráskódú, azaz szabadon, ingyen továbbítható, módosítható. Mivel a Windows manapság a legelterjedtebb operációs rendszer, ezért ezt jellemzem.
A kezdetektől fogva időrendben megjelent főbb verziói a következők
  • Windows 3.0/3.1 (1993)
  • Windows 95 (1995)
  • Windows NT (1997)
  • Windows 98/98SE (1998)
  • Windows 2000 Professional (1999)
  • Windows ME (2000)
  • Windows XP (2001)
  • Windows Vista (2006)
  • Windows 7 (2010)
Másik csoportosítási szempont, hogy hány felhasználót képes kezelni a rendszer. Képes-e hálózat kiépítésére. Elméletben a Windows rendszerek a Windows NT-től kezdve támogatják a több felhasználó kezelését. Akkor több felhasználós egy operációs rendszer, ha egynél több felhasználó tud bejelentkezni a rendszerbe és biztonságosan el vannak különítve az egyes felhasználók állományai, illetve képes a rendszer hálózatot kezelni, megfelelő jogosultságok biztosításával.
Az operációs rendszerek alapvetően három részre bonthatók: a felhasználói felület (a shell, amely lehet egy grafikus felület, vagy egy szöveges), alacsony szintű segédprogramok és a kernel (mag) amely közvetlenül a hardverrel áll kapcsolatban.

A kernel feladatai

Ki- és bemeneti eszközök kezelése (billentyűzet, képernyő stb.)

  • Programok, folyamatok futásának kezelése
    • Indítás, futási feltételek biztosítása, leállítás
    • Memória-hozzáférés biztosítása
    • Processzor idejének elosztása
  • Háttértárolók kezelése
  • Rendszerhívások kiszolgálása
  • Fájlrendszer

A shell feladatai

Kapcsolattartás a felhasználóval (felhasználói felület)
Az operációs rendszerek indítása
Az operációs rendszer feladatai közé tartozik, hogy felkészítse a számítógépet az alkalmazások futtatására. Az indítási folyamat során pontosan ez történik. Miután a számítógép öntesztje lefutott, a BIOS keresni kezdi az operációs rendszert a rendszertöltő szektorokban, és az elsőt, amit megtalál elindítja. Elsőként a kernel töltődik be és indul el. Innentől rendszerfüggő a folytatás, de nagy vonalakban általánosítható.
  • Eszközök inicializálása: A rendszer keresi az új hardvereszközöket, a meglévőkhöz pedig betölti és elindítja az illesztő programot. (DOS-ban pl. config.sys)
  • Szolgáltatások elindítása
  • Felhasználói interakció megkezdése
    • Bejelentkeztetés: Több felhasználós rendszerek esetén mielőtt a felhasználó kapcsolatba lépne a számítógéppel, azonosítania kell magát, általában felhasználói névvel és jelszóval.
    • Automatikusan induló programok indítása: Ide tartoznak azok a programok, amik segítik a felhasználó kapcsolattartását a számítógéppel, illetve azok is, amiket ő maga jelölt ki. Tipikus vállalati példa a bejelentkezés után induló e-mail kliens.
Egyéb operációs rendszerek
Ilyen operációs rendszerek még például a telefonba, kézi számítógépekbe különböző szórakoztató elektronikai készülékekbe integrált csökkentett utasításkészlettel rendelkező operációs rendszerek. Természetesen ide tartozik a hadiipar saját magának fejlesztett operációs rendszerei is.
Alapvető segédprogramok
Alapvető segédprogramoknak nevezzük azokat a programokat, amelyek jobb esetben az operációs rendszerbe vannak integrálva, azaz az operációs rendszer ára tartalmazza ezeknek, a programoknak a gyűjteményét. Ilyen program például a Windows rendszerekben a fájlkezelő (Intéző), ahol az állományokkal tudunk dolgozni, vagy az internet böngésző (Internet Explorer), médialejátszó (Windows Media Player)

Tanfolyami jelentkezés – HTML űrlap készítése, adatok feldolgozása PHP-val, validációval és formázással

  HTML űrlap (jelentkezes.html) Készíts egy HTML oldalt, amely egy tanfolyamra történő jelentkezési űrlapot jelenít meg. Az űrlap legyen ...